Magyar jogi szemle, 1935 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 6. szám - Dr. Balás Károly: Pénzügytan

243 mányos vizsgálódásokat mintegy kilendíti arról a holtpontról, amelyen azok a háború óta tespednek. Nincsen semmi értelme sem annak, hogy makacsul ragaszkodjunk olyan doktrinér álláspontokhoz, amelyeket a mindennapi élet rohanása és fejlődése már régen meghaladott. Szerző igen helyesen hangsúlyozza a modern tudományos pénzügytani vizsgálódásoknál a pénzügyi konjunktúra-kutatás rendkívüli jelentőségét, amelynek arra is ki /kell terjeszkednie, hogy a különböző javaknak használati, fogyasztási és életkényelmi cikkeknek áralakulásánál milyen szerepet játszik az adó, mint költség-, és mint árelem. Nyilvánvaló, hogy szerző a modern konjunktúra-kutatás által produkált eredményekből merítette azokat a benyomásait, amelyek arra indították őt, hogy a modern adóztatás rendszerében új szempontok érvényesítését sürgesse. A pénzügyi tudomány művelői egészen a legújabb időkig is határozottan túlbecsülték az általános jövedelmi adók lehetőségeit az állami gazdálkodásban. A munkának a személyi adókról s különösen a jövedelmi adóról szóló részében szerző nyomatékosan mutat rá azokra az elméleti és gyakorlati aggályokra, amelyek a személyi adók, különösen pedig a jövedelmi adó rendszerének túlságos kiterjesztése ellen hozhatók fel. Hasztalan állapítjuk meg elméleti oikoskodásokkal azt az igazságot, hogy az adófizetők teljesítőképességéhez legjobban alkalmazkodhatnak és ennélfogva legigazságosabb adónemek a személyi adók, ha viszont a modern pénzügyi konjunktúrakutatás eredményei és a gyakorlati élet tapasztalatai azt mutatják, hogy bizonyos mértéket meghaladó súlyú személyes adók a gyakorlatban felháborítók s egyes szerencsétlen adóalanyokat megsemmisítő eredményekre vezetnek. Bálás művében egészen eredeti az adóiknak residuális és áradókra való osztályozása. Aszerint, amint valamely közület adótárgyként: a) közvetlenül az árbevételeket ragadja meg (áradók), vagy pedig b) az egyes gazdaságok hozadékaiból, vagy az egyes gazdálkodók jövedelmeiből adóalap gyanánt fennmaradó azokat a hozadék, illetőleg jövedelemmennyiségeket, amelyeket a különféle adótípusoknál „adóköteles tiszta hozadék" vagy „adóköteles tiszta jövedelmek" gyanánt szoktak kiszámítani és megadóztatni. Szerző a kérdés tárgyalásával kapcsolatosan igen helyesen mutat rá arra, hogy ha a különféle adófajták természetét helyesen akarjuk megítélni, tisztában kell lennünk azzal, hogy nem minden körülmények között és nem minden időszakban válnak be ugyanazok az adótípusok. Az egyes adótípusok megfelelőbb vagy kevésbbé megfelelő volta nem ezeknek a típusoknak absolut belső értékétől függ, hanem a gazdasági élet alakulásával és konjunktúráival változik. Az adóknak