Magyar jogi szemle, 1935 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 1. szám - A bűnvádi perrendtartásban szabályozott rendkívüli perorvoslatokról. 1. [r.]

23 nem igényel. Talán csak azt érdemes még felemlíteni, hogy e részben az újrafelvétel elrendelhetősége már az előkészítő eljárás során is vitás volt s a törvényszéknek a Kúria döntésével egyező álláspontjával szem­ben felfolyamodás folytán az ítélőtábla rendelte el az újrafelvételi. A tényálláshoz tartozik, hogy 'az újrafelvételi eljárás során a 281. §. 2. pontjára alapított minősítés megalapozottsága hiánytalan beigazolást nyert. Az elsősorban érvényesített újrafelvételi ok tekintetében pedig a következő helyzet alakult ki: A rögtönítélő tárgyalás keretében a 9550/1915. I. M. számú ren­delet 30. §-ának 2. bekezdése értelmében csupán a rögtönítélő bíró­sági tárgyalás megtarthatása miatt megkérdezett orvosszakértők akként nyilatkoztak, hogy a (terhelt nem elmebeteg 'és nem szenved illetve a cselekmény elkövetésének idején sem szenvedett a beszámíthatóságot kizáró elmebajban. Az újrafelvételi vizsgálat során a fegyházban telje­sített szakorvosi vizsgálat alapján kihallgatott klinikai szakértők egybe­hangzóan azt a véleményt nyilvánították, hogy az elitélt a cselekményt a beszámíthatóságot kizáró kóros öntudatborulás állapotában követte el. Az Igazságügyi Orvosi Tanácstól beszerzett felül vélemény, ettől el­térően, abban hangzott ki, hogy a beszámíthatóságot kizáró okot a ta­nács nem talál megállapíthatónak, azonban az elitélt szabad akarati elhatározásának korlátozottsága az indulat tetőfokán jelentékeny fokú volt. A bizonyítékok ilyen állása mellett találta a királyi ítélőtábla a beszámíthatóság kérdésének alapjául fekvő ténykörülményeket az újí­tott perben nem változottaknaik, a Kúria pedig azt az álláspontot elfo­gadhatónak, hogy a beszámíthatóság kérdésében a tényállás nem vál­tozván, a beszámíthatóság kérdésének felülvizsgálatába nem bocsát­kozhatik. Minthogy azonban a beszámíthatóság kérdése tiszta jogkérdés, amelyet rendes perorvoslat folytáu anyagi semmiségi ok érvényesítése esetén a Kúria egész terjedelmében felülvizsgál, a jelen esetben is ia Kúria hatáskörébe tartozó kérdésnek jelentkezett semmiségi panasz következtében annak vizsgálata, hogy a királyi Ítélőtábla nem téve­dett-e akkor, amikor a hivatkozott körülmények között a tényállást a beszámíthatóság kérdésében meg nem változottnak 'állapította meg. Megnyugtatónak a kifejtett helyzet semmiesetre sem mondható, mert a semmiségi perorvoslatra vonatkozó többször idézett törvényhe­lyek egyértelmű jogállapotot egyébként sem biztosítottak, aminek jel­lemzéséül idézem Mendelényi 'következő szavait: „A fentelőadottak azt bizonyítják, hogy mily zavarokat és nehéz­ségeket szül a Bp. egységes rendszerének az ezzel homlokegyenest ellenkező rendszeren alapuló novelláris intézkedésekkel beoltása. Fel­lebbezés és semmiségi panasz, tény megállapító és revizionális bíróság, részleges jogerő és hivatalból való intézkedések teljes konfúziója és folytonos összeütközése, kerültek ennek folytán napirendre, — most, amikor az egyszerűsítés, gyorsítás és racionalizálás jegyében kellene

Next

/
Oldalképek
Tartalom