Magyar jogi szemle, 1935 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 4. szám - Tiszta jogtan

MAGYARJOGI SZEMLE Szerkesztő: Dr. ANGYAL PÁL, egyetemi tanár. Felelős kiadó: BARANYAY LAJOS, vezérigazgató. Megjelenik havonként, július és augusztus hó kivételével. Sierkesztőség: Budapest, I., Karátsonyi-utca 9. Telefonszám: Aut. 538—83 Egyes szám ára a melléklapokkal 2*40 P. 6 szám ára az első félévre 12*— P. 4. szám. Budapest, 1935. április hó. XVI. kötet. TISZTA JOGTAN. Irta: vitéz Moór Gyula egy. ny. r. tanár. 1. Az újabb jogbölcseleti irodalomban Stammler Rudolfon kívül nincsen még egy olyan író, aki akkora hatást váltott volna ki, mint Kelsen Hans. Amióta 1911-ben első nagy műve, a „Hauptprobleme der Staatsrechtslehre", megjelent s azután sűrű egymásutánban számos kisebb értekezése és több hatalmas munkája napvilágot látott, irodalmilag rendkívül termékeny lelkes követőkből egész iskola csoportosult köréje s másrészt a komoly kritikáknak vagy szenvedélyes támadásoknak is egész légiója szállott szembe a „tiszta jogtan" megalapítására irányuló törekvésével. Minthogy Kélsen tanítása főként a tételes jogtudomány helyes módszerének kérdését tette jogfilozófiai vita tárgyává, természetes, hogy fellépése a tételes jogtudományok körében sem maradt hatás nélkül. Elsősorban a közjogi, de nem kis mértékben a büntetőjogi s talán legkevésbbé a magánjogi tudomány területén akadtak követői vagy ellenzői. Annak, hogy az egyes tételes jogtudományok ilyen különböző mértékben reagáltak a „tiszta jogtan" mozgalmára, oka nem csupán az, hogy Kelsen maga is közjogász, aki főként az általános államtan problémáival foglalkozott, hanem az is, hogy a magánjogi tudomány területén az a tisztára dogmatikus módszer, amelynek Kelsen zászlóvivőjéül szegődött, sokkal kevésbbé kelthetett feltűnést, mint a közjogi diszciplínák körében, hol a szociológiai és politikai szempontok erősebben keveredtek a dogmatikus tárgyalási móddal, mint a civilisztikában. 2. A Kelsen-féle tiszta jogtan lényege pedig éppen abban a negatív jellegű módszertani követelményben csúcsosodik ki, hogy a tételes jogtudomány mellőzze a* szociológiai és a politikai szempontok figyelembevételét, kövesse tisztán a normatív 'jogászi szempontot: szorítkozzék a tételes jog tartalmának kifejtésére és rendszerezésére. E követelmény figyelembevétele biztosítja a jogtudomány „tisztaságát", amelyért a tiszta jogtan harcol. A tiszta jogtan módszertani követelményében sok igazság rejlik, de van benőié egy adag túlzás is. Bármennyire igaz legyen