Magyar jogi szemle, 1935 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 3. szám - Telektulajdon és légjárás

131 nősítették. A telektulajdonnak és a légjárásnak egymáshoz való viszonyát ennélfogva elsősorban közjogi jellegű szabályok rendezik. A légjárásnak, mint közhasználatnak gyakorlása esetén természetesen ép úgy előállhatnak magánjogi viták, mint vizi, vasúti, vagy közúti közlekedési módon igénybevétele esetén és e magánjogi viták esetére a magántulajdonnak mindama jogi eszközök rendelkezésére kell, hogy álljanak, amelyek fogalmilag megilletik. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy a légtérbeli tulajdon címén a légréteg vagy légtér a telektulajdon tartozékává volna minősíthető és ez alapon az egész légjárás elvileg mindig mint idegen jogtárgy használója szerepeltessék. Az előadás újszerű megállapításaihoz dr. Beclc Salamon, dr. Gyulai Noé Hugó és dr. Urbach Lajos szóltak hozzá. Nem kétséges, hogy a kérdés még szelesebb irodalmi megvitatást fog kiváltani. Az Országos Ügyvédszövetség győri osztályának folytatólagos előadássorozata. Az Országos Ügyvédszövetség győri osztálya 1935. évi február hó 17-én a városháza dísztermében Waigandt Antal m. kir. kormányfőtanácsos, osztályelnökinek elnöklete alatt tartott előadó ülésében, amelyen a győri jogászság színe-java megjelent, élén Sólyom Andor kir. Ítélőtáblai elnökkel, — folytatta előadássorozatát. Waigandt Antal elnök üdvözlő szavai után Szalag Zoltán főtitkár mutatta be a győri jogászközönségnek az ülés előadóit; egyben vázolta az Országos Ügyvédszövetség jelenlegi feladatait és ismertette annak legközelebbi munkaprogrammját. Király Ferenc, az OÜSz. ügyvezető alelnöke „A gazdasági jog kitöltetlen jogszabályai" címmel tartott ezután előadást. Előadásában elemezte a mai jogalkalmazás ama (nélkülözhetetlen instrumentumát, amely a tételes jogszabályoknak a változó mindenkori körülményekhez való alkalmazkodó képességét, egyben a birói gyakorlatnak a korszerű felfogással való lépésttartását teszi lehetővé; a generális klauzuláikat, 'kifejtvén egyúttal a generális klauzulák jogrendszerünkben való elszaporodásának előnyeit és hátrányait. A magyar gazdasági jog körében a magyar karteltörvényben előforduló kitöltetlen jogszabályokat: a jó erkölcsökbe, a közrendbe, a közgazdaságba és a közérdekbe való ütközés tilalmait elemezte. Utána Kuncz Ödön, a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem professzora tartott előadást „A részvénytársaság és a részvény" címmel. Vázolta a részvénytársaságnak, mint a mai gazdasági élet legfőbb instrumentumának kulturális, gazdaságpolitikai és szociálpolitikai hatását a világ fejlődésére, majd gazdasági előnyei mellett annak hátrányait és a vele kapcsolatos visszaélési lehetőségeket is ismertette. Körvonalazta a világszerte megnyilvánuló részvényjogi reformtörekvéseket, ezek közt az új német és francia részvényjogi reform-mozgalmakat, majd ismertette legújabb részvényjogi törvénytervezetének, amely a részvénytársaságnál észlelt hibákat kiküszöbölni hivatott, alapelveit és főbb gondolatait. A két nagy tetszéssel fogadott előadás után Fábián László, a*z Országos Ügyvédszövetség, a magyar lateiner-szolidaritás megteremtése