Magyar jogi szemle, 1935 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 3. szám - A bűnvádi perrendtartásban szabályozott rendkívüli perorvoslatokról. 2. [r.]

125 IRODALOM. Dr. Sárffy Andor: A végrehajtás megszüntetése iránti per. Sárffy monografikus dolgozatának értékét nem elég azzal a szokásos mértékkel meghatározni, hogy valamely munka a mi szegényes perjogi 'irodalmunkban milyen jelentékeny hiányt pótol, hanem ezen felül figyelembe kell venni azt is, hogy ez a pótlás mily módon történt, az mikópen sikerült? A szerző mindkét irányban derekas munkát végzett. Elismerés illeti azért a kezdeményezésért, amellyel áttörte a mi irodalmunkban a különleges természetű perek elméleti megalapozásával szemben a ténylegesen fennálló idegenkedés gyűrűjét s figyelmét az elméletileg még jobban elhanyagolt végrehajtásjogi kérdésekkel kapcsolatos területre fordította, de azért is, mert a gyakorlati jogász számára is olyan fontosságú teriiletet választott tárgyául, amilyen a végrehajtás megszüntetési per! A szerző szerencsésen egyesítette ebben a terjedelménél fogva is könnyen kezelhető, 180 oldalra tömörített munkában a részlettanulmányok ikét legfontosabb követelményét: az elvi álláspontnak széleskörű alapvetésből kiiinduló következetes keresztülvitelét, másrészt az aprólékos részletkérdésekre is kiterjedő alapos megfigyelést. A munkának a célja elsősorban a végrehajtás megszüntetési per alapelveinek és eljárási szabályainaik vizsgálata, de eme cél elérése mellett a szerző bőséges alkalmat talált arra is, hogy a leglényegesebb perjogi alapkérdések tekintetében, mint pld. a keresetjog, a jogvédelem előfeltételei, a keresetek felosztása, az ítélet, a jogerő, a végrehajthatóság, a jogorvoslat fogalma stb., is határozott és gyakran egészen egyéni álláspontot foglaljon el. A szerző a törvénykezési jogi helyzet megváltoztatását célzó perek sorába utalja a végrehajtás megszüntetési pert s az erre irányuló keresetet jogorvoslati keresetnek minősíti; szerinte e pernek kettős célja van: az egyik a végrehajtás megszüntetése és a netalán már foganatosított végrehajtási cselekmények hatályon kívül helyezése, a másik a végrehajtható okiratnak a végrehajthatóságától való megfosztása. Nem csak elméleti alapon, hanem gyakorlati példákon is kimutatja, hogy a helytadó végrehajtás megszüntetési Ítélet ezt a kettős hatást, mint perjogi hatást valóban el is éri. Ennek a hatásnak az alapján határolja el egymástól a végrehajtás megszüntetési pert a perújítástól, a Pp. 413. §-a alapján indítható keresettől, (a szerző a 413. §-ban speciális jogszabályt lát, amely a végrehajtás megszüntetési per előfeltételeit tartalmazó Ppé. 39. §-nak alkalmazását kizárja), továbbá ugyanezen az alapon határolja el egymástól a végrehajtás megszüntetési pert az alapperben netalán még használható jogorvoslatoktól és a végrehajtási eljárásban igénybe vehető jogorvosatoktól is. Ha igaz az a mondás, hogy a biztos határok az alapjai a jó szomszédságnak, akkor a szerző a gyakorlat embere számára is nagyon hasznos munkát végzett, mert különös figyelemmel igyekezett az egyes, egymáshoz hasonló