Magyar jogi szemle, 1934 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 4. szám - Fellebezés a perköltség tekintetében. (Tc. 24. par.)

140 Rendszere, feldolgozása tekintetében a fent jelzett műtől semmiben sem tér id. Legfeljebb annyiban, bogy a katonai bűnvádi perrendtartás szabályainak közlésétől eltekint. Szerzők itt is a legnagyobb gondossággal és szakértelemmel válogatták ki az egyes szakaszok megvilágításához szükséges elsőbirósági döntéseket és .tartózkodtak az elméleti vonatkozású jegyzetektől. Mindkét munkát a legmelegebben ajánljuk olvasóinknak. Dr. Dombováry Géza. Dr. Ajtay Gábor: „Folyamhajózás a nemzetközi jogban és a Duna." A berlini Kollégium Hungaricum Kiadványai I. kötete. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. Budapest 1933. 230. old. A „berlini Kollégium Hungaricum Kiadványai" címen megindított tudományos kiadmány-sorozat fenti első kötetét a szerző és kiadó szempontjából egyaránt elismeréssel regisztráljuk a magyarnyelvű nemzetközi-jogi irodalomban. A kiiadó szerepét annyiban, amennyiben a most megindított sorozat első kötetével bebizonyította, hogy mennyire átérzi nemes feladatát, amely a magyar szellemi utánpótlás ösztöndíjjal külföldön munkálkodó tagjainak tudományos kutató tevékenysége kapcsán reá hárul. Szerző és kiiadó ia jelen esetben igen jótékonyan működtek közre abban a tekintetben, hogy fiatal szaktudósaink külföldi kutató munkája és külföldi tudományos intézeteink ,.mecénási hivatása" a magyar közvélemény előtt egyaránt igiazolják e sokszor kritika tárgyává tett, magasabb műveltség munkálását célzó külföldi ösztöndíjpolitika gyakorlati értékés és áldásos voltát. Dr. Ajtay Gábort nem kell bemutatnunk a miagyar nemzetközi jogi irodalomban; eddig megjelent magvas tanulmányai és több önálló munkája már is jóhangzást biztosítottak a szakirodalomban nevének. Legújiahb munkájával, amely egy éves berlini búvárkodásának eredménye, ez alkalommal oly területet tett vizsgálat tárgyáva, amely az újabbkori magyar szakirodalomban eddig bizony meglehetősen elhanyagolt volt. Az által, hogy a hatalmas kiterjedésű nemzetközi jogi irodalomban ezt, a külföldön (de különösen Amerikában) is már régóta a nemzetközi-jognak szinte külön fejezetként művelt u, n. „folyamjogot", a bennünket egyébként is közelről érintő Duna kérdés jogi helyzetével kapcsolatban ily alapos analízis tárgyává tette, Ajtay méltán sorakozik azoknak a fiatalabb magyar szaktudósoknak sorába, akik, mint: Szászy István a magánjog, Geőcze Bertalan a perjog, Szondy Viktor a büntetőjog, Mengele Ferenc és Ulain Antal a népszövetség jogi helyzete, illetve az általános közjog, vagy vitéz Nagy Iván a kisebbségi jog, végül Király Ferenc a gazdasági kérdések terén, — a nemzetközi-jognak mind egy-egy nagyobb területét oly tudományos alapossággal rendszerbe foglalták. Szerzőnknek természetesen — mint minden magyar szaktudósnak, aki a nemzetközi-jogot műveli — nem igen állottak sem magyar forrásmunkák, sem egyéb magyar adatok rendelkezésére. így tehát ő is, — mint legtöbb nemzetközi-jogi szakíró, — ahhoz, hogy a folyam-