Magyar jogi szemle, 1934 (15. évfolyam, 1-10. szám)
1934 / 1. szám - A német nemzeti-szocialista büntetőjog
39 büntetési tételeket emeli fel egészen 15 évig terjedhető íegyházra, másfelől pedig elrendeli, hogy az ily egyének — amennyiben ezt a közbiztonság érdeke követeli — határozatlan ideig, esetleg élethossziglan tartó biztonsági őrizetbe (Sicherungsverwahren) vétessenek. Mint uj biztonsági, egyben gyógyintézkedés bevezettetett a különböző szemérem elleni deliktumok tetteseinek, szadistáknak, exhibicionistáknak és kéjgyilkosoknak fakultative elrendelhető kény szerkasztráció ja, azaz nemi mirigyeitől való megfosztása. Ezzel szemben a puszta terméketlenítés (sterilizáció) bűnözőkre nézve eddig bevezetve nincs, csupán az örökölhető betegségben szenvedők különböző kategóriáira. A német büntetőtörvénykönyv reformmunkálatai, melyek már a század elején megindultak, de amelyek sikerét a parlamenti pártharcok meghiúsították, serényen folynak s a reformtervezet alighanem a jövő esztendőben elkészül. Természetesen az eddigi javaslatok, — ha itt-ott egyes részleteik felhasználhatók is lesznek — nem szolgálhatnak a maguk liberális-szociális komipromisszuális világnézeténél fogva az uj nemzeti-szocialista büntetőkódex alapjául. Ez év októberében a porosz igazságügyminiszter egy btk-tervezetet bocsátott közre, mely mintegy előfutáraként tekinthető a jövő német büntetőjogának. A büntetendőség határait és kereteit az eddiginél messzebb kiterjesztve, különösen a közösségi javaknak nyújt fokozottabb védelmet. Az eddigi jogban ismeretlen, újonnan bevezetett tényálladékok közül kiemelhető a fajfertőzés, fajgyalázás és faj veszélyeztetés deliktumai. A tervezet célja a veszélyeztetési büntetőjog (Gefáhrdungsstrafrecht) kiépítése s ennek megfelelően a büntetés alá vonás körének minden ímegszükitését elveti s például ismeri a birói analógia utján való bűncselekmény konstituálást is.. Az uj nemzeti-szocialista büntetőjogi programm természetesen sok kiforratlanságot, túlzást tartalmaz, — vezéreszméi azonban — az előadó felfogása szerint — a büntetőjog helyes fejlődését előmozdító kedvező atmoszférát teremthetnek, feltéve, hogy annak további kiépítésével nem egy pártbüntetőtörvénykönyv érdekeit kívánják szolgálni. A jövő német büntetőjoga alighanem a hazai büntetőjogalkotásra sem maradhat teljesen hatás nélkül, — de iá legfőbb tanulságként azon elv szolgálhat, hogy minden jogalkotás csak akkor tudja hivatott szerepét helyesen betölteni, ha a hazai jogfejlődés talajában gyökeredzik s külföldi példák kritikátlan másolása vagy utánzása helyett a nemzeti jogkultura önálló utjain halad! Némethy Imre két előadása. I. A budaipesti (Egyetem közigazgatástudományi intézete munkaközösségének 1933. évi november hó 6-án tartott ülésén dr. Némethy Imre, az igazságügyminisztériumban alkalmazott kir. törvényszéki biró az Amerikai Egyesült Államokban és Angolországban egy évig folytatott tanulmányainak főlbb szempontjait és nevezetesebb mozzanatait ismertette. Az érdekes és tanulságos ismertetés abból indult ki, hogy az amerikai és a magyar jogi, szervezeti, társadalmi és történelmi viszonyok eltérőek; azok szemléletében,