Magyar jogi szemle, 1934 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 1. szám - Kettős mutató a Grill-féle törvénytárakhoz [Könyismertetés]

35 reményében vállalkozni. A Grill-féle könyvkiadóvállalatnak mind a három jogszabálygyűjteményéhez, a „Magyar Törvények Grill-féle kiadása" (a Mutatókban vastag ,,T" betűvel jelölve), a „Magyar Közigazgatási Törvények Grill-féle kiadása" (a Mutatókban vastag „K" betűvel jelölve) és az „Utolsó Évtized Közigazgatási Jogszabályai" (a Mutatókban vastag ,,U" betűvel jelölve) című jogszabálygyűjteményekhez készítettek kettős — betűrendes és számmutatót. A szerzők ezzel a munkálattal az elavulás veszélyétől mentették meg ezeket « gyűjteményeket, amelyeknek egyes köteteit a magyar jogi és közigazgatási élet kiválóságai állították össze s igy nemcsak a könyvkiadó vállalatot kötelezték hálára, hanem mindazokat is, lakik e jogszabálygyűjtemények birtokában vannak. Immár nem kell véres verejtékkel, könyvtárak átböngészésével kutatni, hogy valamely kérdést mely jogszabály rendez s mi annak hatályos szövege. A két Mutató együttes használata ugyanis a munkálat lezárásának napjáig (1933. május 1.) biztos tájékozódást nyújt. Aki tárgy szerint keres valamely jogszabályt, az elsősorban a betűrendes mutatót üti fel. Akinek kétsége van abban a tekintetben, hogy a betűrendes mutató útbaigazítása alapján az említett gyűjtemény valamelyik kötetében megtalált jogszabály hatályban van-e vagy nincs, az a számmutatót hívja segítségül, amely ebben a kérdésben ad útbaigazítást. Balga tévedés lenne az a felfogás, hogy ilyen munkálat puszta komplikáció, amelyben az oroszlánrész nem a tehetséget, az invenciót, hanem a szorgalmat illeti meg. . . . Karácsonyi hangulatban irva a bírálatot, önkéntelenül is emlékezetembe idéződik néhai Szászy-Schwartz Gusztáv egyetemi professzornak legutolsó karácsonyi cikke, amelyben fájdalommal vegyes iróniával állapította meg, hogy sokszor nehezebb megálllapítani, hogy a magánjog valamely kérdését jogunk hogyan szabályozza, mint azt, hogy miként szabályozta ezt a kérdést a babiloni császárok idejében hatályban volt jog. Mit szólna, ha ma élne?! . . . Ugy véljük, hogy figyelemmel Magyarország Magánjogi Törvénykönyve törvényjavaslatának megjelenésére és annak a jogéletünkre gyakorolt óriási hatására, bírói gyakorlatunknak egyre emelkedőbb színvonalára és kitűnő döntvénytárainkra, ma azt lenne kénytelen megállapítani, hogy közigazgatási jogunk sokkal kuszáltabb, mint magánjogunk s hogy egyre több és több magánjogi kérdés kerül a közigazgatási jog árterületébe. Aki tehát ma a jog minden ágazatára kiterjedő gyűjteményes munkát sikerrel végez el, az a jogszabályok klaviatúráját mesteri módon kezelő virtuóz. A szerzők virtuózok!... Teljes meggyőződéssel csatlakozhatunk ahhoz az elismeréshez, amelyet Vladár Gábor a munkához irt előszavában kifejezésre juttatott. Dr. Sömjén László. Bíró László, Grünhut Jenő, Wolf Ernő: A magyar királyi Kúria Ügyvédi Tanácsának gyakorlata, 1930—1933. június 30. (Dr. Pap József előszavával.) A fegyelmi jog, akár az állami vagy önkormányzati tisztviselők szolgálatát, akár a szabad hivatások gyakorlóinak magatartását és a reájuk nézve irányadó elveket szabályozza is, élő jogszabályainak mindenkori