Magyar jogi szemle, 1934 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 1. szám - A külföldi választott biróság itéletének belföldi elismerésének és végrehajtásának nemzetközi jogi problémája

22 amelynek területén a felek magánjogi kötelezettségei teljesítendők, a receptumra pedig, amelynek területén a „választót bíráskodás történik'. Ez az utóbbi a „pays de l'arbitrage", lamelynek a genfi kollektiv egyezmények is jelentőséget tulajdonítanak. A felek részéről kikötött jog szabályai csak annyiban jönnek alkalmazásra, amennyiben a lex loci solutionis és la pays de l'arbitrage törvényei ezt lehetővé teszik, •vagyis nem cogens természetűek. Természetesen a szerződés anyagi magánjogi érvénytelenségének közvetve perjogi hatása is van és a lex loci solutionis magánjogi szabályai értelmében érvénytelen szerződés (például a franciia jog szerint a clause compromissoire) perjogi elismerését akkor is meg kell tagadni, ha a lex fori perjogi szabálya! szerint a szerződés érvényes volna, mert a compromissum és a receptum magánjogi érvényessége fellétele a perjogi hatások beállásának is. Az előadottak értelmében a nézetem szerint helyes elméletnek tehát, lamely a compromissumban és a recepturaiban egy sui generis részben perjogi, részben magánjogi elemekből álló szerződést lát, arra az eredményre kell jutnia, hogy a külföldi compromissum és receptum mint magánjogi szerződés érvényének elismerése független a választott bírósági ítélet perjogi elismerésétől és végrehajthatóságának kérdésétől, s a külföldi választott bírósági és választott birói szerződés mint magánjogi szerződés elismerendő akkor is, ha a belföldi állam az ítéletet nem hajtja végre. Ily esetben az alperes ia belföldi állam rendes bíróságai előtt az ilyen választott bíróság részéről már eldöntött ügy tárgyában indított perben a Pp. 180. §. 4. pontja alapján ugyan pergátló kifogásslal nem élhet, nem illeti meg az exeeptio rei iudicafae sem és perjogi beszámítási kifogást sem emelhet, mert a választott bírósági szerződésnek ezek a jogi hatásai perjogi természetűek, hanem a külföldi választott bírósági ítélet alapján a belföldi állam rendes bíróságai előtt teljesítési pert indíthat. Az ilyen pernél a felperes keresete arra irányul, hogy a bíróság az alperest a szerződésnek megfelelően 'a választott bíróság határozatában már megállapított szolgáltatás teljesítésére kötelezze. Ez a per természetesen tisztán csak annak eldöntésére fog szorítkozni, hogy az illető külföldi állam joga szerint érvényes magánjogi kötelem létrejött-e és ez hazai tiltó jogszabályba nem ütközött-e? Azt, hogy érdemben a feleknek mit kell teljesíteniük, a választott bírósági ítélet határozza meg és ez felülbírálás tárgya nem lehet. Hogy a teljesítési perre nézve viszonosság — mint Újlaki kívánja — fennforogjon, — nézetem szerint — nem szükséges, mert itt csupán magánjogi hatások elismeréséről van szó, külföldi jogrendszer uralma alatt álló magánjogi szerződések elismerésének pedig a viszonosság nem feltétele.17) Meg kell azonban jegyeznem, hogy az a kérdés, hogy külföldi választottbirósági ítélet alapján lehet-e magyar rendes bíróságnál teljesítési keresetet indítani anélkül, hogy az ügy érdemét a rendes bíróság felülvizsgálhatná, birói gyakorlatunkban 17) Újlaki: Jogtud. Közi. 1928. 83. 1.