Magyar jogi szemle, 1934 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 9. szám - Dr. Dobrovics Károly: A kartelek működése és helyzete Magyarországon [Könyvismertetés]

339 jogunk még az általános magánjogi szabályozás és a „droit corporaüf'% a szerződő felek autonóm jogszabályalkotása, körében marad. Azonban ép ezért lett volna a szerző részére hálás, bár nehéz és szép feladat, hogy a magyar kartelek testületi jogalkotásán, droit corporatif-jkn, nyert áttekintésével, a magyar civil|jog legkülönbözőbb szféráiból idevonatkqztatható jogszabályok rendszeres összeségét adja, a kartelek gazdasági képletéből és műkö,déséből, statikai és dinamikai elemzéséből adódó strukturális változások kiemelése mellett. A szerzőnek a kartel autonóm alkotmányából folyó szervezetét, (működését és a kívülállókhoz, a szembenállókhoz való viszonyát itt részletezőbben kellett volna bemutatnia az idevonatkozó civilis jogszabályok összeségén keresztül. A kartelmagánjognak a karteljogban elfoglalt ezt az előkelő szerepét és elsődleges fontosságát a külföldi karteljogtudomány is hangsúlyozottan 'elismeri, amikor a kartelmagánjogot állítja be kutatásai tengelyébe. A magyar kartelmagánjog problémaköre és kérdéskomplexuma jelentékenyen túlterjed a kartelek „külső szervezetének", „megjelenési formáinak" (helyesen: jogi formáinak, jogi organizációs,formáinak, jogi minősítésének), a kartelszerveknek,. a karteltagságból folyó jogviszonyoknak, a kartelszerződé&ek alakjának, kellékeinek és szankcióinak, a kartelek feloszlásának és felszámolásának a szerző által művében érintett alapvető kérdésein: a kartelek belső és külső organizációjának — belső és külső organizációs kényszeréből folyó szervezetének — magánjogi vonatkozásai jelentékenyen szerteágazóbbak és mélyebbre nyúlok, mint a szerző által dicséretreméltó törekvéssel felvázolt alapvető kar telmagán jogi kérdések köre és terjedelme terjed. E magánjogi vonatkozásoknak, amelyeknek részletes felsorolását bármelyik .külflödi rendszeres kartelmagánjogban meglelhetni, összefüggő rendszerükben való feldolgozása a magyar magánjogban, a vonatkozó civiljogi és „testületi jogi" jogszabályok alapján, úgy látszik, későbbre marad. A jövő szoros értelemben vett rendszeres kartelmagánijogából mindenesetre el fog maradni a kartelek osztályozása és a különbözp kartelalakzatokra vonatkozó gazdaságtani rész és az egyes karteltiipusokra szüksége&niek mutatkozó állami felügyelet és ellenőrzés szükségességének terjengő gazdaságpolitikai fejtegetése. Igazi elemére talál a szerző művének kimagasló fontosságúvá tett részében, a „tételes magyar kartelljognál", ami alatt a magyar karteltö. vényben és a hozzákapcsolódó végrehajtási rendeletekben, nemkülönben a kartelilletékre vonatkozó alaprendeletben és végrehajtási rendeletben foglalt kartelközjogi jogszabályok rendszeres ismertetését és fejtegetését érti. E részben a szerző már az eleven élet talaján áll: a magyar tételes karteljogi jogszabályokat és ezek jelenlegi alkalmazási módját behatóan ismeri, a hatályuk alá vont gyakorlati jelentőségű kérdéseket szakavatott tüzetességgel tudja elemezni, mert nemcsak jogászi hajlamainál, de hivatásánál fogva is a kartelközjog világában és annak gyakorlati légkörében a legolthonosabb. Fejtegetései, amelyekkel a karteltörvény hatályának körét és az általa előírt alakiságokat, a bemutatási kötelezettség, a kartelek képviselete, a Kartelbizottság és az Arelemző Bizottság, az állami beavatkozás célja, köre és módjai, a Kartelbiróság és szervezete, az ideiglenes intézkedések, a választott bírósági ítéletek érvénytelenítése iránt indított per, a közérdekű per, a magánérdekű és a közérdekű per viszonya, a karteljogi