Magyar jogi szemle, 1934 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 9. szám - Magánjogi kodifikációnk időszerűsége

311 IV. Ennek a nemzetnek egyik tragikuma, hogy ezer esztendős léte alatt egyetlen egyszer jutott abb,a a helyzetbe, hogy törvényhozása a (magánjogi kodex-szel foglalkozzék: ia XVI. században Wiarbőiczy Hármasköny véneik a tárgyalásakor; mint tudjuk, a Hármas könyviből imlégsem lett törvény, meri politikai intrikák miatt a kiráilyi pecsét lemaradt róla. A híres „decretuim imajus" Mátyás királynak 1486. évi decretuma magánjogi kodiifikáció,s kísérletnek nem tekinthető, mert magánjogi, perjogi, büntetőjogi, lalkotmányjogii szabályoknak a komplexuma. Legújabban a [negyvennyolcas itörvényhozás rendelte el a kodifikáeiót. Az 1848:XV. t.-c. 1. §. ugynis úgy szól: „a ministerium a polgári törvénykönyvet ki fogja dolgozni és ezen törvénykönyv javaslatát a lgközelebbi országgyűlés elébe terjesztendi." A kodifikáoió azonban csak 1895-ben indult meg, imikoris Erdélyi iglazságügymiiniszter állandó kodifikáló bizottságot szervez, úgyhogy a tervezet első szövege 1900-ban napvilágot lát, 1913-ban elkészül a második szöveg, melyet Balogh Jenő igazságügyminiszter a parlament elé terjeszt. A képviselőház által kiküldött külön bizottság megalkotja a harmadik szöveget (1192. szám alatt a 886. síz. törvényjavaslatról), melyet azonban a világháború lesodort a parlament napirendjéről. Pesthy Pál igazságügyminisziter 1928-iban a negyedik szövegében terjeszti a javaslatot az országgyűlés elé, ('mint a képviselőház 500. számú irotmányát). Zsitvay Tibor igazságügyminiszter 1931-ben a magánjogi törvényjavaslat tárgyalásának rendjéről — a tárgyalásnak a technikájáról — terjesztett be törvényjavaslatot, melyet mind a két ház elfogadott és mely mint az 1931. évi XXII. t.-c. hirdettetett ki. Ennek a törvényjavaslatnak az indokolásában kiemeli a minister, hogy a magánjogi törvénykönyvnek a javaslatát az országgyűlési tárgyalás számára immár kellően előkésztftettnek látja, hangsúlyozza a magánjogi kódexnek a jelentőségét nemzeti szempontból, ezzel, úgymond, ,,a magyar nemzet egyénisége és ezzel együtt •ellenstálló ereje hatalmas erősödést fog nyerni". A felsőházi tárgyaláson öirömimel állapítja meg, hogy „az országgyűlésinek úgy a képviselőháza, mint a felsőháza egyórtelniűleg helyezkedik arra az álláspontra, hogy Magyarország polgári törvénykönyvének a megalkotása olyan nemzeti cselekedet, melyben valamennyiünknek egyet kell értenünk. (Felsőházi Értesítő 1931. 98., 181. lapok.) Mint a imiagánjognak a professzora kötelességemnek tartottam a felsőháznak ezen aiz ülésén felszólalni ós kiemelni, hogy a magánjogi kódex megalkotásának históriai jelentősége van és pedig nem csüpán a magánjogi jogszolgáltatásra tekintve, hanem inetmzeti szempontból is. „Igen nehéz időket élünk — mondottam —, ki tudja, nem kell-e ennek a 'nemzetnek az ő önállósága fennmaradásáért, nemzeti egységééirt a jövőben küzdenie. Adja Isten