Magyar jogi szemle, 1934 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 1. szám - A külföldi választott biróság itéletének belföldi elismerésének és végrehajtásának nemzetközi jogi problémája

11 A KÜLFÖLDI VÁLASZTOTT BÍRÓSÁGI ÍTÉLETEK BELFÖLDI ELISMERÉSÉNEK ÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK NEMZETKÖZI JOGI PROBLÉMÁJA. Irta: ür. Szászy István, egyetemi m. tanár, a m. kir. igazságügyminisztériumba beosztott kir. törvényszéki biró. 1. A választott bíróság intézménye, amelyet a XIX. század folyamán alig vettek igénybe a magánjogi igények peres érvényesítésénél, a jelen század elejétől kezdve, de különösen a világháború óta nagy jelentőségre tett szert. Ennek okát főképp abban kell keresni, hogy az állami bíróságok tevékenysége a gazdasági élet ütemével nem volt képes lépést tartani, ami a romló valutájú országokban különösen nagy veszélyt rejtett magában; másrészt a folytonosan fokozódó munkamegosztás és a technika térhódítása következtében a gazdasági életben az állami bírák mindég több és több esetben nélkülözték azt a gazdasági és műszaki szakismeretet, amelyet a felek a helyes döntés szükségszerű feltételének tartottak. A nemzetközi viszonylatban ehhez járult még az a körülmény is, hogy a felek nem bíztak abban, hogy a külföldi állam bíróságai a külföldi peres felekkel szemben eléggé pártatlanul fognak ítélni, s a választott bíróság kikötésével könnyebben elháríthatták azokat az akadályokat, amelyekbe az államok elzárkózó politikája következtében a külföldi bírói határozatok belföldi végrehajtása ütközött. A perek választott bírósági elintézésében csak az utolsó években mutatkozik erős visszaesés, ami egyrészt a gazdasági viszonyok megromlására, a 1) A választott bíráskodással összefüggő problémákkal az irodalom behatóan foglalkozott, mégpedig nemcsak a szaklapokban megjelent tanulmányokban, a magánjogi (iKolosváry, Raffay, Zlinsky-Reiner stb.) és perjogi (Magyary, Plósz, Nagy Ferenc, Tóth Károly, Jancsó-Meszlény stb.) tankönyvekbeni, valamint a Pp. kommentárjaiban (elsősorban Kovács, azután Antalfi, Gaár, Fodor, Gottl stb.), hanem rövid időn belül két kiadást ért kitűnő monográfiákban is (Fabinvi: A választott bíráskodás. Első kiadás, 1920., második kiadás 1926.; Ujláki: A választott bíráskodás kézikönyve 1927.). A választott bíráskodás nemzetközi vonatkozásainak szempontjából ki kell -emelnem a következő tanulmányokat: Újlaki: A választott bíráskodás nemzetközi joga. Jogtud. Közlöny 1928. évi. 59. és köv. lap, 82. és köv. 1. és Javaslatok a választott bíráskodási riemzetközi jogsegély tárgyában. 1927; Rozsnyay: A külföldi választolt birósági ítéletek érvényessége. Ügyvédek Lapja: 1915. évi. 12. szám. . A .Nemzetközi Jogi Egyesület és a Magyar Jogászegylet perjogi szakosztálya, valamint az Országos Jogászgyűlés 1928-ban szintén behatóan foglalkozott a kérdéssel. L. Fabinyi, Újlaki, Auer Pál előadásait (Jogtud.