Magyar jogi szemle, 1933 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 3. szám - Dr. Molnár Kálmán egyetemi tanár összegyűjtött kisebb tanulmányai és cikkei

107 3—4. kötete, amely épúgy, miként az előző kötelek is, gazdag tartalommal "viszi a külföldi jogászvilág elé a magyar jogelmélet legkitűnőbb alkotásait, egyúttal pedig tájékoztatja őket a magyar jogalkotás és jogfejlődés, valamint a magyar jogirodalom legújabb eredményeiről. A másfélszáz oldalas vaskos kötetbe Báró Wlassics Gyula a magyar önkormányzati közigazgatásról angol nyelvű, Szladits Károly a magyar polgári törvénykönyv tervezetéről, Magyary Zoltán a magyar közigazgatás racionalizálásáról, Szászrj István a külföldi hatóságokhoz intézett megkeresések szabályozásáról, Térfy Béla a magyar igazságszolgáltatás szervezetéről francia nyelvű, Faluhelyi Ferenc pedig a Kellogg-paktumról német nyelvű tanulmányokat írtak. Az Acta Juris Hungaricinek ezen, úgy a külföldi, mint a belföldi jogászkörökben nagy érdeklődésre igényt tartó számát, amelyet dús könyvszemle és az elmúlt évtized jogfejlődéséről írt tanulmányok egészítenek ki, Glatz Ede, Bozóky Géza, Schulz Ferenc, Jhrig Károly és mások tollából, ez alkalommal is Faluhelyi Ferenc, de Gallaix Marcel (Páris), Király Ferenc és Szászy István szerkesztették. Dr. Schwartz Tibor kir. törvényszéki biró: A kereskedelmi vétel jogszabályai. Az avatatlanok, az el nem mélycdők előtt talán ellentmondásnak látszik az a megállapítás, hogy Kereskedelmi Törvényünk a viszonyok, a kereskedelmi élet változása, rohamos fejlődése közepette elért, most már csaknem hat évtizedes fennállását a maga klasszikus tömörségének, közelebbről annak köszönheti, hogy nem tartalmaz részletekbe menő, aprólékos intézkedéseket, hanem a jognak csupán mintegy a vázái adja. Ezt a vázat a hat évtized alatt elsősorban a birói joggyakorlat, de nem ker vésbé a jogi szakirodalom töltötte ki élő, szerves hússal és keringő vérrel. Következik ebből, hogy — tanulja meg bár valaki kitűnően a Kereskedelmi Törvényt — a kereskedelmi jog matériájában alig fog tudni mozogni, ha a vázon kívül egyebet nem lát. Ezek előrebocsátása után tűnik ki Schwartz Tibor monográfiájának úgy elméleti, mint gyakorlati fontossága és jelentősége. Mert ebben a munkában a maga összefüggésében, ma kialakult teljes formájában láthatjuk azl az élő anyagot, mely a Kereskedelmi Törvény egyik legfontosabb részére, a leggyakrabban előforduló és jelentőségében a többiek fölé kiemelkedő ügyletre, a vételre vonatkozó részére az idők folyamán lerakodott. A munka a Kereskedelmi Törvény rendszerében, de a könnyű eligazodást lehetővé tevő gondos beosztásban tárgyalja ezt a hatalmas anyagot. Ugy a régebbi, mint az újabb birói gyakorlatot úgyszólván hiánytalánul hívja fel, kimerítően, de mégis tömören ismerteti az irodalmat, előrebocsátja, vagy hozzáfűzi a maga elgondolásait, magyarázatait és nézeteit s mindezzel olyan vezérfonalat ad az olvasó kezébe, amellyel annak számára az eligazodást és a saját ítéletének megalkotását a legnehezebb kérdésekben is lehetővé teszi.