Magyar jogi szemle, 1933 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 2. szám - Az ügyvédi összeférhetetlenség. Adalék az új Ügyvédi Rendtartás készülő törvényjavaslatához

73 És ha ezt a lassú fejlődési folyamatot figyelemmel kisérjük, ha a meginduláskori bíróságot a ma bíróságával összehasonlítjuk, megláthatjuk, hogy az eredetileg inkább csak közigazgatási viták eldöntésére rendelt intézmény csemetéje a 27 év folyamán az alkotmányvédelmi hatáskörök termékenyítő hatása alatt minő terebélyes fává nőtte ki magát. Ehhez azonban Wlassics tudására, bölcseségére, páratlan tekintélyére és negyedszázados szakadatlan munkásságára volt szükség! A Magyar Jogi Szemle szerkesztőbizottságának nesztorát és büszkeségét őszinte tisztelettel üdvözli akkor, amikor a hazának és társadalomnak tett kiváló szolgálataiért külön is kifejezésre juttatott államfői elismerés őt a Felsőház életfogytiglani tagjává tette meg és amikor ennek a Háznak elnöki székét újból elfoglalta. Wlassiccsal együtt távozott a Közigazgatási Bíróság másodelnöki székéből Benedek Sándor, aki 35 éves birói működésével, melyből 18 év esik a másodelnöki székre, de nem kevésbbé kiváló szakirodalmi munkásságával kezdetleges pénzügyi jogunk kifejlődésén mély nyomokat hagyott. Kiválóan értékes szolgálatai elismeréséül a kormányzó az I. osztályú Magyar Érdemkeresztet adományozta neki. Változások a Kúrián. Egy időben három kiváló kúriai tanácselnök hagyta el állását, hogy a szakadatlan munkásságot a jól megérdemelt pihenővel cserélje fel. Dr. Pap István 1906. szeptemberében, mint kisegítő biró működőit, 1910-ben kúriai bíróvá nevezték ki, 1923-ban lett tanácselnök. Ezek szerint Pap István 26 és fél évig szolgálta egyfolytában a Kúriát, ami példátlan a Kúria történetében. Mindig az örökösödési perekben dolgozott, ebben elismert szaktekintélye az országnak. Szeretetreméltó egyéniségével csupán barátokat szerzett magának. Dr. Szeőke István 1911-ben koronaügyész helyettes, 1923-ban pedig kúriai tanácselnök lett. A második büntető tanácsot vezette. Egyike hazánk legkiválóbb büntető jogászainak, akinek a gyakorlati büntető jogszolgáltatás terén óriási érdemei vannak. Ezen érdemei elismeréséül a kormányzó 1930-ban a VI. fizetési csoport jellegét adományozta neki, amellyel a kegyelmes címzés jár. Ebben a rendkívüli ritka kitüntetésben előtte a kúriai tanácselnökök közül csupán Térfy Gyula részesült. Dr. Rácz Lajos 1913-ban került a Kúriához, 1926-ban nevzték ki tanácselnöknek. Ilyen minőségében a VI. polgári tanács elnöke volt. Kiváló jogászi kvalitásain és éles judiciumán kívül ikülönösen rendkívüli munkabírása volt a Kúrián szinte közmondásos. A folyó év január 17-én kelt kormányzói kézirat szerint kúriai tanácselnökök lettek: dr. Polgár Viktor koronaügyész-helyettes, Térfy Dezső táblai tanácselnök, dr. Ternovszky Béla és Jakab Mihály kúriai bírák; kúriai bírákká kineveztettek: dr. Sebestyén Ödön és rfr. Barabási István az Országos Földbirtokrendező Bíróság állandó hír{\\