Magyar jogi szemle, 1933 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 2. szám - Az ügyvédi összeférhetetlenség. Adalék az új Ügyvédi Rendtartás készülő törvényjavaslatához

69 1- §• (Alapelv.) *• Az ügyvéd hivatása a jogeszme szolgálata, miért is összeférhetetlen az ügyvédi gyakorlattal mindaz, ami az egyetemes jogeszme s ezen belül a magyar nemzeti gondolat eredményes szolgálatát a magyar ügyvédi karnak akár egyetemére, akár egyes tagjára nézve gátolja vagy nehezíti. 2. §. (Abszolút összeférhetetlenség.) Az ügyvédi hivatással összeférhetetlen helyzetbe jut: 1. aki jogerősen hivatalvesztésre Ítéltetett, vagy aki büntető vagy fegyelmi bíróság jogérvényes Ítélete által az ügyvédkedéstől elmozdíttatott; 2. aki gondnokság, csőd vagy kényszeregyezségi eljárás alatt áll; 3. aki közhivatali állásától a) fegyelmi vétség, b) munkaképtelenség, c) a szolgálati korhatár illetőleg a köteles szolgálati idő betöltése következtében mentetett fel. 3- §.. (Relatív összeférhetetlenség.) Az ügyvédi hivatással összeférhetetlen helyzetbe jut: 1. aki ügyvédi tevékenységét a jogeszme általános szolgálata helyett valamely közjogi vagy magánjogi alannyal avagy érdekeltséggel szemben való szolgálati viszony céljára köti le; 2. aki közhivatalnoki állásától valamely a 2. §-ban nem említett okból mentetett fel. 4- §• (Eseli összeférhetetlenség.) Az üg3'\édi hivatással összeférhetetlen helyzetbe jut: 1. aki kamarai tisztségre, választmányi tagságra való megválasztatásának, fegyelmi vizsgáló-biztosi kirendelésének elfogadását az Ügyvédi Kamarai választmánynak a lemondást tudomásul nem vevő határozata után is megtagadja. A vizsgáló-biztos a vizsgálat során kihallgatandó tanukat maga tartozik megidézni és kihallgatni s ezek eszközlése végett az illetékes kir. járásbíróságok csak kényszereszközök alkalmazásának vagy az előzetes megesketésnek szüksége esetén keresi meg; Adóügyekben előfizetőinknek díjmentesen szolgál felvilágosítással az ADÓ és KÖNYVVITEL SZERKESZTŐSÉGE, Budapest, VII., Rákóezi-ut 11. Tel.: 32-2-60.