Magyar jogi szemle, 1933 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 2. szám - A jelzálogtörvény 18. par.-a és a gyakorlati élet

65 A kötött lajstrom sohase fejezi ki a választók bizalmát — hanem csupán a pártvezér kegyét. Önálló gondolkodású, magasabb képzettségű választó mindig csak fogcsikorgatva tud szavazni arra a listára, amelyik olyan szándékot octrojál reá, amilyen tőle esetleg távol áll, sokszor olyan embereket állít oda elsőknek, akik talán — ha valóban a közbizalom volna a döntő, utolsónak se jönnének be. Ezért bátran* állíthatjuk, hogy a kötött lajstrom a pártdiktatúra eszköze; — megfelelhet fanatikus, tömegmódra vezetett választóknak, de nem méltó gondolkodó, önálló férfiakhoz, akik a választási jog gyakorlásában azt a nemes feladatot látják, hogy a köz szolgálatára azokat küldjék ki, akiket arra a legmegfelelőbbeknek és legalkalmasabbaknak találnak. Ha áll mindez a városi és az állami életben, fokozott mértékben áll olyan testületben, ahol a választók önálló férfiak, akiket pórázon vezetni, pártdiktaturának alávetni nem lehet. Az ügyvédi karhoz tehát a kötött lista nem méltó. A fent vázolt megoldás lehetővé teszi azt, hogy kötött lajstrom szavazás nélkül való arányos választási rendszerrel is csak azok (kerülhessenek be, akiket valóban a választóknak. nagyobb tömege tart méltónak. A sorrendet a listában nem a felelőtlen pártvezérlet és a korteskedés állapítja meg, hanem a választók bizalma. Ez egyúttal arrra kényszeríti a pártokat, hogy a legjobbjaikat jelöljék, mert csak akkor számíthatnak arra, hogy elegendő szavazatot fognak kapni. Ujabb időben többször felmerült az az óhaj, hogy az összes kamarai választásokat — tehát a választmányét is — a lajstromos választási rendszer alapján kellene megtartani. Ma, amikor az állami és a városi politikában mindinkább dereng az a belátás, hogy a kötött lajstromos választás, ez a forradalmak idején idegenből hozzánk átplántált közjogi szörnyszülött, — destrnálja a közéletet és behozza ott is a pártpolitikát, ahol az csak káros és bontó — szomorú volna, ha ott, ahol a pártpolitikának semmi keresnivalója sincsen — az ügyvédi kamarában megvalósulna ez a káros rendszer. A JELZÁLOGTÖRVÉNY 18. §-A ÉS A GYAKORLATI ÉLET. Ma: dr. Ember Endre kiskunfélegyházi kii. járásbirósági joggyakornoik. A régi jó békevilágban, mikor még nem volt gazdasági válság,' ismeretlen fogalom volt a krízis és kényszeregyezség és csődnyitás is csak szórványosan fordult elő, a telekkönyv vagyonok nyilvántartó könyve volt és tartalmazta a tehertételeket is. Ma azonban a telekkönyvek roskadoznak a tehertételektől és szinte szerényen lapul meg a tulajdon és birtoklap, a vastag, kiterjedt sok oldalt magában foglaló teherlaphoz képest. Természetes következménye ezen állapotnak, hogy az ujabban napvilágot látott törvények és rendeletek, főleg a hitelviszonvokra, terhek rendezésére és a szükséges hitel nyújtására s a kölcsön fel