Magyar jogi szemle, 1933 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 2. szám - Az ügyvédi kamarai közgyűlés reformja

62 A reform arra törekszik, hogy a kar meghamisított, vagy meghamisítható akaratával szemben annak valódi akaratát juttassa érvényre.*) Főbb alapelvei a következők: „A Budapesti Kamara vezetősége áll: 1. a választmányból; melynek tagjai: a tisztikar és 48 választmányi tag, 2. a közgyűlésből; a közgyűlés jogait a képviselőtestület gyakorolja, melynek tagjai: a választmány tagjai és 250 választott közgyűlési tag. Az ilyképen alakult közgyűlés ugyanazokat a jogokat gyakorolja, mint eddig a kamarának az összes tagokból alakult közgyűlése. A (közgyűlésen csak ia közgyűlés tagjai jelenhetnek meg, szólalhatnak fel, csak ezeknek van szavazati joga. Hogy annak még csak a gyanúja se merülhessen fel, hogy ezt a reformot bárki ás azért tervezi, hogy ezáltal a kar szélesebb rétegeit kizárja a hozzászólás jogától, a tervezet szerint: ha a kamara választmánya vagy (közgyűlése oly kérdést vet fel, amely a kamarai szervezet megváltoztatásával jár, vagy egyébként az ügyvédségre nézve alapvető fontosságú, akkor írásban való szavazás útján a kamara összes tagjainak módot ad véleményük adására. A választmány évente legalább egyszer elrendeli kamarai értekezlet megtartását, amelyen a kamara minden tagja felszólalhat és indítványt adhat be, az elnök megállapíthatja a felszólalók véleménye alapján a kamara tagjainak álláspontját, azonban határozathozatalnak és szavazásnak az értekezleten helye nincsen, az esetleges szavazás írásbeli úton, az összes kamarai tagok meghallgatása után történik. Az alábbiakban megkíséreljük, hogy ismertessünk egy-két olyan gondolatot, amely a kisebbség arányos képviseletét volna hivatva megvalósítani: A választmány — ós a közgyűlés választása elkülönítve, más-más elvek szerint történik. A tisztikari állásokra való megválasztáshoz a leadott szavazatok felét meghaladó szavazat szükséges, a választmányi tagsághoz viszonylagos szótöbbség is elegendő, de csak az választatott meg, aki a szavazatoknak legalább egyharmadát elnyerte. *) Helyre kell igazítanunk a Magyar Jogi Szemle műit évi 10. számában a Szemle rovatban közzétett azt a híradást, hogy a f. évi rendkívüli közgyűlés érlelte meg a kar tagjaiban azt a tervet és elhatározást, hogy a közgyűlést meg kell reformálni. Ez a terv már régi, a budapesti Ügyvédi Kamara választmánya már akkor, amikor Pesthy Pál igazságügyminiszler felszólítására elkészítette az új ügyvédi rendtartás tervezetét, már ebből az elvi alapból indult ki. A legutóbbi közgyűlésnek azonban minden esetre meg volt az az eredménye, hogy azoknak is kinyitotta a szemét, azokban is megérlelte az elhatározást, akik eddig érzéktelenül állottak szemben ezzel a kérdéssel — áldemokratikus jelszavak által félrevezetve — nem látták át a kérdés fontosságát.