Magyar jogi szemle, 1933 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 1. szám - Az új nemzetközi egységes váltójog és az új magyar váltótörvénytervezet alapelvei

35 min. osztálytanácsos). Társulati illetékek (dr. Koós István p. ü. tanácsos). Törvénykezési illetékeik (dr. Nyulászi Alajos ügyvéd). Közigazgatási illetékek, Értékpapirforgalmi adó (dr. Almásy Károly p. ü. titkár). Vadászjegyés fegyverigazolványilletók (dr. Koós István p. ü. tanácsos). Székesfővárosi közszolgáltatások és pedig városi ingatlan- és vagyonátruházási illetékek, ebadó, községi idegenforgalmi jáirulék, községi tűzoltási járulék, községi vigalmi adó, kivonatos díjjegyzék a székes fővárosi községi hatósági díjakról (Kasztner Jenő szfv. szv. főtiszt). Az ilyxnódon tehát két irányban is rendkívül előnyösen használható naptár az Illeitékügyi KözJlöny kiadóhivatalában: VIII., Vas-u. 12. rendelhető meg, esetleg telefonon is (39-2-25.). Ára 7 pengő, de a könyv külön is kapható 3.50 pengőért. (Könyvkereskedésekben is.) „Az új nemzetközi * egységes váltójog és az új magyar váltótörvénytervezet alapelvei" cím alatt f. hó 15-re hirdetett, de az előadó akadályoztatása folytán egyelőre elmaradt előadás helyébe dr. Sichermann Bernát tartott előadást, melyben tájékoztatni kívánta a hallgatóságot az új egységes váltójog alapjául szolgáló 1930. évi genfi váltóegyezménynek a hágai egységes válitószabályzattól való eltérése tékintetében. Elsőisoriban rámutatott a hágai váltószabályzat alakításának legfőbb nehézségére, mely nem annyira az .egyes nemzeti jogok rendelkezései közötti eltérésben, mint inkább azon nagy eltérésekben rejlik, melyek a 'különféle irányadó országok jogi gondolkodásmódja és törvényt eebniilkája között fennállanak: ennék illusztrálására például. hozza fel, hogy minő eltérő módon történt a különböző országokban a váltókifogások korlátozása, ámbár az alapelvben egyetértenek. Ezen nehézségek leküzdése képezi a hágai konferencia legfőbb érdemét és ennek tulajdonítható, hogy sem a Nemzetközi Kereskedelmi Kamarának 1927. évi tervezete, sem pedig a genfi egyezmény a hágai szabályzattól lényegileg eltérni nem bírt. A genfi egyezményben megállapított egységes váltótörvény ugyan 22 helyen tartalmaz érdemleges módosítást, de ezek közül csak 2—3 bír gyakorlati fontossággal, a többi inkább elméleti jelentőségű. Ezen forotosabb módosítások közé tartozik a váltókifogások korlátozásáról szóló 17. c, mely a hágai megfelelő 16. c. szigorát enyhíti, — továbbá az idegen pénznemről szóló váltókról intézlkedő 41. c, mely eltérőleg a hágai megfelelő 40. c.-től késedelmes fizetés esetén a hitelezőnek jogot ad arra, hogy választása szerint akár a lejárat, akár pedig a tényleges fizetés napjának árfolyama 'szerint követelhesse a folyamatos pénzbe való átszámítást; ugyancsak felemlíti előadó, hogy míg a hágai szabályzat a látra és a lát után szóló váltók bemutatási határidejét 6 hónapban állapította volt meg, a genfi egyezmény ezen határidőt egy esztendőre hosszabbította, hogy végül 10. cikkében a bianlkováltők kérdésének megoldására is tett nem ép szerencsés kísérletet, miely cikket azonban az egyes államok átvenni nem kötelesek.