Magyar jogi szemle, 1933 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 10. szám - A jogérvényesítés szempontja a nemzetközi magánjogban

339 szabályok létét, melyekkel együtt alkotják a jogi szabályozásnak egy egészét, a nemzetközi forgalom jogi szabályozását. Nemcsak az anyagi jogszabályok, hanem már a jogalkalmazási szabályok is különböznek az egyes államokban, mert úgy az előbbieknek, mint az utóbbiaknak az állami szuverén törvényhozás a forrása. A laikus előtt talán hihetetlennek hangzik, hogy a jogfejlődés ma még csak odáig jutott a jogbiztonság kiépítése tekintetében, hogy a nemzetközi forgalom valamely ügylete, amennyiben különböző államok bírósága elé kerül, a nemzetközi magánjogi szabályok különbözősége miatt más és más anyagi jog értelmében nyerhet döntést, ami a jogszolgáltatás egyöntetű biztonságában rejlő megnyugtató erőt rontja le. A nemzetközi jogbiztonság kiépítéséhez nagy mértékben hozzájárulna, ha a nemzetközi magánjogi ügyekre vonatkozólag a perjogi illetékesség kérdése egységes szabályozást nyert volna. Ma még azonban a nemzetközi illetékesség megállapítása más megoldás híján ép úgy. az állami törvényhozás belső ügye, mint az alkalmazandó jog megállapítása, és a nemzetközi perjognak legfontosabb problémája a külföldi bíróságok által hozott ítéletek érvényességének az elismerése. A nemzetközi törvényhozó alakjának a hiánya lépten-nyomon érezhetővé iválik a nemzetközi forgalomban. Habár a perjogi illetékesség és a magánjogi jogalkalmazás kérdése igen gyakran karöltve jelentkezik a valóságban, mindegyik külön jogi problémát jelent és az egyik megoldásával a másiké is elértnek nem tekinthető. Ezért választják szét az irodalomban a törvényhozásban és a jogszolgáltatásban fellépő összeütközést (conflit législative, c. judiciaire). A nemzetközi illetékesség és az alkalmazandó jog kérdését a cél közössége foglalja össze egy magasabb problémává, ami nem egyéb, mint a magánjogi jogérvényesítés a nemzetközi forgalomban. A jogérvényesítés szempontjának nemcsak a per jogban kell figyelmet szentelni; hasonlóképpen jelentős szerepet játszik az a nemzetközi magánjogban is.1) A nemzetközi perben az esetek túlnyomó számában a jogérvényesítés szempontjának megfelelően a hitelező az adós lakóhelyén perel; ennek nemzetközi magánjogi következménye, hogy az adós hazai jogának nemzetközi magánjogi szabályai nyernek alkalmazást, mert a biró a hazai jogrend (lex fori) nemzetközi magánjogi szabályait alkalmazza. Ha a nemzetközi magánjogi szabályozás értelmében az ügyletkötés helyén érvényben álló jog az irányadó, az állam azonban, melyben az ítélet végrehajtandó, közrendi fenntartás címén az ítélet érvényességét el nem ismeri, szükségképen hozza magával, hogy a bírónak, hogy helyesen járjon el, nemcsak a hazai jogrend nemzetközi magánjogi szabályát és az ennek értelmében alkalmazást nyerő jog szabályozását kell ítélkezésében alapul vennie, hanem figyelembe kell vennie az ítélet végrehajtásának a helyén esetleg fennálló, feltétlen érvényesülést követelő imperativ rendelkezéseket is. Hiába J) V. ő. Niussibaum: Deutsche* Int. Privatrecht. 378.