Magyar jogi szemle, 1933 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 9. szám - Illetékesség haszonbérleti ügyben

322 nagy áttekinthetőségével, míg a modern világ a dologi elem túlsúlyra jutása következtében annyira bonyolult és oly nehezen áttekinthető, hogy csak a perspektivikus szemléletet teszi lehetővé, amelyben az egyén sokszor csak függvényévé válilk a dolognak és egyébként is a maga egészében jelentős. Az egyén egyes megnyilatkozásai csak utalnak a személyiség egészére, és ez a fontos az összefüggés szempontjából. A modern élet bonyolultsága közepette nem tartható fenn tehát az egyes egyén izoláltságának, önmagában lezártságának elve, amelynek szemszögéből az egyén csak annyiban tárgya az összesség intézkedésének, amennyiben saját akaratával — vétkes jogsértésével — kiszolgáltatja magát az összességnek. Az összesség, melynek jelentősége a modern világban épen a dologi elem előretörése folytán mérhetetlenül megnövekedett, nem indulhat ki többé a — büntetőjogi szempontból továbbra is túlnyomó jelentőségű — vétkességi elvből a kártérítési jogban. A kár kiegyenlítését elsősorban épen ott kell függetleníteni a vétkességtől, ahol a dologi elem jelntősége túlnyomó, a modern viszonyoknak megfelelően ezzel kell kezdeni a kártérítési szabályokat. Másik fő elv a személyiségi elv, mely a személyiség kettősarcúságának .megfelelően már önmagában is utal az összesség jelentőségére és megköveteli, hogy amint egyfelől a személyiség — joghatásra irányuló akaratnyilvánítás nélkül is — alapjává lehessen jogok gyakorlásának, azonképen megköveteli azt is, hogy viselje is a terhét annak, hogy érvényesülése következtében belenyúl másnak jogvédte érdekkörébe. A vétkességnek csak a kártérítés előfeltételei s mértéke tekintetében lehet — másodrendű — jelentősége. Előadórészletes javaslatokat is tett a szövegezés tekintetében, hangsúlyozva egyúttal, hogy a kártérítési jog súlypontja a jogellenességben van, amelynek azonban nincs jelentősége a dologias alapú kártérítési esetekben, lamelyekre nézve az előadó a 84. számú teljes ülési határozat indokolásával összhangban az üzemi veszélyesség mellett az üzem természetének és terjedelmének, úgyszintén az eset egyéb körülményeinek is figyelembevételét javasolta. Nagyban és egészben fejlődést lát az előadó abban, hogy a javaslat szakít ia vétkességi elv kizárólagosságával. Ezzel kapcsolatban rámutatott arra, hogy a római jogi felfogástól való eltérés épen ia kiegyenlítő jogban indokolt, míg a forgalmi jog terén a római jogias technikával való teljes szakítás nem lenne helyénvaló. Általános szempontból nagyon szerencsésnek találta az előadó a kodex-javaslat szóbanlevő kettős irányúságát és ezzel kapcsolatban azt, hogy a javaslat tág teret enged a biró jogfejlesztő tevékenységének. Épen ebben találja a kódexalkotás igazi jogcímét, hogy a technikai szabályokkal megkönnyíti ugyan a jogalkalmazás feladatát, de nem merevíti meg a jogot és fenntartva a kapcsolatot a múlttal utat nyit egyúttal a jövő fejlődésnek, anélkül, hogy a forradalmi teljesen-ujrakezdés menthetetlen hibájába esne. 6285 Attila-nyomda részvénytársaság Budapest I. kerület, Szent János-tér l/a. — Telefon: Automata 53-3-77. Igazgató: KULCSÁR RICHÁRD.