Magyar jogi szemle, 1933 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 8. szám - A polgári perrendtartás magyarázata

288 Befejezésül nagyérdekü históriai, pedagógiai és főleg büntetőjogi érvekkel alátámasztott konkrét javaslatot tesz az egyetemi jurisdictio életrekeltésére. Törvényben kimondandónak véli, hogy ha a vád tárgya kihágás vagy kisebb súlyú vétség és a cselekmény elkövetője egyetemi hallgató, úgy az eljáró bíróság fegyelmi úton való fenyítés céljából átteheti az ügyet az illetékes egyetemi hatósághoz, mely az elkövető ellen fegyelmi eljárást rendel; ha azonban úgy találja, hogy akár a cselekmény tárgyi súlya, akár a jogrend védelme vagy a sértettnek nyújtandó elégtétel az elkövető megbüntetését kívánja, visszaterjeszti az ügye't az illetékes birósághoz. Súlyosabb bűncselekmények esetében viszont az egyetemi polgár felett Ítélkező bíróság egyik tagja ülnökként szereplő egyetemi professzor legyen. Az egyetemi bíróság ítélete ellen csupán semmiségi panasznak volna helye, melyet a királyi kúria bírálna felül ötös tanácsban két professzor ülnökkel. A székfoglaló előadás (befejezése után az új rektor átadta ia szót dr. Kuncz Ödön jogkari dékánnalk, aki hatásos tanévnyitó beszédet mondott. A Miskolci Ügyvédi Kamara Vándorgyűlése Sátoraljaújhelyen. A Miskolci Ügyvédi Kamara nagy agilitásáról tesz bizonyságot az a fényesen sikerült Vándorgyűlés, amelyet f. év szeptember 24-én a kamara Sátoraljaújhelyen rendezett. A kamara ugyanis abból kiindulva, hogy három vármegyében, 12 járásbíróságnak egymástól távoleső területein szétszórtan működő tagjai kőzött az egymás közelebbi megismerését lehetővé kell tenni, továbbá abból a célból, hogy a többi társadalmi osztályokkal megérthető legyen, hogy mennyire alapnélküli a kétségtelenül fennforgó ügyvédellenes hangulat, elhatározta, hogy a kamara területén fekvő nagyobb vidéki székhelyeken ügyvédi vándorgyűléseket fog tartani. A zempléni vármegyeház történelmi jelentőségű dísztermében a kitűzött időben nagy és előkelő közönség gyűlt össze. A nagy számban megjelent miskolci, sátoraljaújhelyi és környékbeli ügyvédeken kívül résztvettek a sátoraljaújhelyi bíróságok tagjai, a városi és vármegyei közigatzgatási hatóságok fejei, továbbá az ipar és kereskedelem képviselőd. Az elnöki megnyitót dr. Kürcz Jakab, a Miskolci Ügyvédi Kamara elnökhelyettese tartotta, aki rámutatott a most megkezdett Vándorgyűléseik különös jelentőségére. Ezután dr. Nagy Dezső Bálint budapesti ügyvéd tartotta meg A községi jegyzők magánmunkálatni a jogkereső közönség és az ügyvédség szempontjából című előadását, melynek tartalma a következő: Törvényeink közül elsőnek a jegyzőik fizetésének rendezéséről szóló 1904:XI. t.-c. említi a magánmunkálatokat, de azoknak részletes szabályozása nélkül. Ezt a részletes szabályozást még ezt megelőzőleg a jegyzők ügyviteli szabályairól szóló 126.000/1902. <?ámú belügyminiszteri rendelet foglalja magában. A modern jogállamban a felek képviselete és a jogügyleti forgalom lebonyolítása az ügyvédek és részben a közjegyzők számára