Magyar jogi szemle, 1933 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 8. szám - A polgári perrendtartás magyarázata

286 szerint fennálló jogunkban okirat nem szükséges. Kétségtelen pl., hogy szóbeli végrendelettel is lehet alapítványt rendelni. Amikor tehát a szerző okiratba foglalt ügyletet kiván (16. 1.), azt hiszem a Mt. 83. §-ának rendelkezését anticipálja. A korlátolt felelősségű társaság jellemzése nem kifogástalan (18. 1.), az ugyanis, hogy a kft. betéti társaság beltag nélkül, csak az egyik jellemző vonás kiemelése, ami egymagában azért nem talál, mert a kft. tagja egyáltalán nem felel a hitelezőkkel szemben, a mi jogunkban még azért sem, hogy a törzsbetétek befizettettek; az ezért való felelősség a bejelentőket terheli. A gazdasági és ipari hitelszövetkezeteikről szólva, az 1898:XXIII. t.-c.-n felül meg lehetett volna említeni az 1920:XXX. t.-c.-t is. (18. 1.) A kereset beadása előtti időre szóló tartásdíj tekintetében a szerző féléves fix határidőt állapít meg (48. és 50. 1.). Ilyen fix határidőt a Mt. sem rögzít meg, a birói gyakorlatban pedig van olyan határozat, amely 23 hónapot még nem tekint olyan hosszú időnek, amelynek elteltével indított kereset esetében exculpáció nélkül nem lehetne a házasságon kívüli gyermek részére a tartást már a születésétől kezdve megitélni. Igen figyelemre méltó a szerkezeti beosztás szempontjából szerzőnek az az eljárása, hogy a birtokra és a birtokvédelemre vonatkozó joganyagot a tulajdonszerzés tárgyalása után helyezi el. (84. 1.) A magam részéről ebben a vonatkozásban inkább a Mt. rendszerét követtem volna, bár a kép a szerző előadási módja mellett is harmonikus. Túlságosan szigorúan bánik el a szerző az álképviselővel, amikor a szerződés betöltésén felül kártérítésre is kötelezi. (133. 1.) Mind a Mt. 1034. §-a, mind a Kft. 52. §-a azt a jogot adja meg az álképviselővel szerződő félnek, hogy 'a szerződés betöltését vagy kártérítést követeljen. Az 1932:VI. t.-c. után nem egészen helyes kizsákmányoló uzsorás szerződésről beszélni (127. 1.), mert az új törvény ezt a két fogalmat különválasztotta egymástól. Hasonlóképen nem illeszkednek be simán az új uzsoratörvény egyéb rendelkezései a kamat szabályai mellé (138. 1.). Nyilvánvaló, hogy a szerző kéziratának ez a része a törvény megalkotásakor már készen állott és az új törvény miatt már nem látta helyén az anyagelrendezés megváltoztatását. Az üzletátruházásról való igen ügyesen elhelyezett megemlékezés (163. 1.) kapcsán szívesen láttam volna az élők közötti vagyonátruházás felemlítését is. A Kúria gyakorlatával nincs összhangban a szerzőnek az a megállapítása, hogy az életbiztosítási díj nem fizetése esetében a szerződés csak a biztosítótól származó fizetési felszólítás eredménytelensége esetében szűnik meg (196. 1.). A magam részéről azonban a Kúria álláspontjával szemben a szerzőét tartom helyesnek, amint ezt más helyen már kifejezésre is juttattam. A müvet igen ügyesen megszerkesztett okiratminták egészítik ki és az abban való eligazodást rendkívüli gonddal megszerkesztett betűrendes tárgymutató könnyíti meg. A szerző művének megírásával nagy szolgálatot, tett közönségünknek. Beigazolta, hogy a súlyos feladat megoldására a vallás- és