Magyar jogi szemle, 1933 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 3. szám - Az igényperek csökkentésének módja

100 .1 hitbizományi vagyonnak a trianoni békeszerződés folytán más állam fennhatósága alá került részére vagy annak vételárára alkalmazást nyerhetnek c továbbra is a magyar hitbizományi iog szabályai, vagy ilyen vagyonra nézve minden vonatkozásban az illető állam joga az irányadó:' Az ügy előadója a jogegységi tanács ülésében dr. Koós Emil kir. kúriai biró." A pécsi ügyvédkongresszus előkészületei. Az Országos ügyvédszövetség pécsi osztálya dr. Szabó János elnökleiével népes osztá-lygyülést tartott, amelyen a Szövetség központja részéről nagyobb küldöttség jelent meg dr. Szalay Zoltán központi főtitkár vezetésével. Az osztályülés elhatározta, hogy a Pécsett rendezendő országos ügyvédkongresszust június 28-ától július l-ig tartja meg és nagyobb bizottságot küldött ki az előkészületek megszervezésére. KRITIKAI SZEMLE. Legutóbbi számunkban megemlékeztünk egy érdekképviselet közleményéről, amely hírt adott egy magas állású nyugalmazott pénzügyi tisztviselő oly célból való alkalmazásáról, hogy a tagoknak adóügyi tanácsokkal rendelkezésre álljon. Mi ezt az esetet főleg abból a szempontból tettük bírálat tárgyává, hogy a közlemény nem átallotta az illető tisztviselőnek a köztisztviselői pályán szerzett tekintélyére is hivatkozni. Most arról értesülünk, hogy a Budapesti Ügyvédi Kamara is foglalkozott ezzel az esetttel és alapos okfejtéssel kidolgozott beadvánnyal fordult az igazságügyminiszterhez és a pénzügyminiszterhez a hasonló visszaélések meggátlása végett. Ugy látszik azonban, hogy a példa iskolát csinál. Legutóbb a napilapokban jelent meg egy közlemény — hozzátesszük, sokkal szerényebb és decensebb formában és szövegezésben — amelyben egy másik érdekképviselet hozza tagjai tudomására, hogy ingyen adóügyi tanácsokkal való ellátásuk céljából szintén egy magasrangú nyugalmazott köztisztviselőt alkalmazott. Ezzel egyidőben sorozatosan jelent meg napilapokban a napi hirek között egy háromsoros hirdetés, amelyben egy, a pénzügyi joggal és a könyvelés tudományával foglalkozó szaklap közli, hogy az illető napilap előfizetőinek ingyen adóügyi tanácsokat osztogat. Itt meg kell jegyeznünk, hogy ez a hirdetés fatális körülmények között — természetesen a szerkesztőség tudta és hozzájárulása nélkül — lapunk legutóbbi számában is megjelent. Ezek a tények mutatják legjobban, hogy a zugirászatról szóló törvényes rendelkezésünk kiegészítésre és módosításra szorul, mert ez csupán az üzletszerű vagy díjért való, biróság vagy hatóság előtti képviseletet, beadványszerkesztést, vagy mindezekre való ajánlkozást bünteti. A helyzet fonáksága leginkább abból tűnik ki, hogy az ügyvédi etika — nagyon helyesen — eltiltja az ügyvédet a reklámtól. A nem ügyvédre nézve azonban ez a gátlás fenn nem áll s minthogy törvényes rendelkezés a jogi tanács-