Magyar jogi szemle, 1932 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 2. szám - Az eugenika jogi szempontból

MAGYARJOGI SZEMLE Szerkesztő: Dr. ANGYAL PÁL, egyetemi tanár. Felelős kiadó: BARANYAY LAJOS, vezérigazgató. Megjelenik havonként, július és augusztus hó II kivételével. Egyes szám ára a melléklapokkal 2 40 P. ^*"*$$Í&^kP^^ 9- 1 6 *» az első félévre 12- P. 2. szám. Budapest, 1932. február hó. XIII. évfolyam. AZ EUGENIKA JOGI SZEMPONTBÓL. Irta: dr. Fiiikey Ferenc kir. kúriai tanácselnök, tb. egyetemi tanár/ (Folytatás.) Bármennyire csábító ennek a kérdésnek a jogászi fejtegetése, mert a Binding sok igazságot, de amellett sok kivihetetlent tartalmazó és emberies szívre valló fejtegetései szinte provokálják a hozzászólást, úgy vélem, hogy referátumom céljához teljesen elég annak a kijelentésére és rövid indokolására szorítkoznom, hogy az euthanasia jogi szempontból semmiképen meg nem engedhető, tehát az eugenikai célzatú halálbasegítése az idiótáknak, valamint az ily célzatú magzat elhajtás vagy magzatölés is jogilag tiltott és büntetendő cselekménynek tekintendő. Bármennyire tetszetős Bindingnek az a beállítása, hogy az absolute értéktelen emberi élet megsemmisítése úgy az illetőre magára, mint annak hozzátartozóira és az államra, társadalomra is csak előnyös, bármennyire előmozdítaná az eugenikai törekvéseket isaz élő halottaknak tekinthető hülyék, idióták megsemmisítése, valamint az ilyen egyénektől származó méhmagzatok megölése, ezt a sok ágazatú kérdést is csak a referátumom elején hivatkozott szilárd jogi alapelvekhez való ragaszkodással lehet jogilag megnyugtatóan megoldani. Ezekből az alapelvekből pedig, különösen az egyéni szabadság és az emberiesség eszméjéből nyílegyenesen folyik, hogy az emberi életnek, mint az egyén legelemibb és legbecsesebb természeti és jogi javának az elvétele, megsemmisítése — kivéve a halálbüntetés ritka esetét — minden körülmények között tiltott dolog, tehát semmi címen meg nem engedhető sem egyeseknek, sem hatóságoknak. Ezért bünteti az állam, mint a magánosok elleni legsúlyosabb bűncselekményt, az emberi élet elleni mindenféle merényletet, így már a magzatelhajtást is. A Btk. nem tesz különbséget ember és ember között. A legértékesebb és legértéktelenebb élet, a még csak pár hetes méhmagzat, a ma született csecsemő, a halálos beteg megölése egyaránt tiltott és büntetendő cselekmény. Hiszen ha megengednők, hogy a gyermekorvos vagy egy erre * A magyar Elmeorvosi Értekezlet 1931. május 31 -i ülésén tartóit előadás.