Magyar jogi szemle, 1932 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 1. szám - Dr. Szentirmay Ödön előadása "A részvényjog reformjáról és ennek keretében a törvényes osztályrészbeli osztalékminimum rendszeréről"

32 3. a Bp. 29. §. 2. pontjára alapított biróküldési indítvány esetéhen: 4. a sajtóról szóló 1924:XIV. t.-c. 21. §-a alapján magánszemélyek által folyamatba tett helyreigazítási ügyekben. Az illetéktételekre vonatkozólag: A bíróságnál tett feljelentés (vizsgálati indítvány, vádindítvány) első példányának első ive 2 P illeték alá esik. A határozati illeték a fenti 2. a) és b), valamint a 4. pontok esetében járásbirósági eljárásban 3, törvényszéki eljárásban 6 P, a többi ügyekben J5, illetve 30 P. Büntető parancs után határozati illeték nem jár. Egyéb iratok illetve perbeli cselekmények (jegyzőkönyv, fellebbezés, semmiségi panasz stb.) után lerovandó illetékek mérve tekintetéhen a polgári perrendtartással szabályozott eljárásokban alkalmazandó il letek ügyi szabályok (1914:XLIII. t.-c. stb.) irányadók. Az eljárás tárgyának értékéül ebben a vonatkozásban járásbirósági eljárásban 1000, törvényszéki eljárásban 2000 P-t kell venni. Itt nyitvamarad az a kérdés, hogy a rendőrségen tett feljelentés ezen általános szabályozás alá esik, avagy illetékmentes. Az illetékszabályok alkalmazása szempontjából a semmisségi panasz a felülvizsgálati kérelemmel, a jogorvoslatnak külön előterjesztett indokolási az előkészítő irattal, az újrafelvételi kérelem pedig a perujítási keresetlevéllel esik egy tekintet alá. Az illetékkötelezettség a magánvádlót terheli, aki az illetéket az első- és másodbirósági eljárásban átalányban is leróhatja. Az illetékátalány az elsőbirósági eljárásban 5 (járásbíróság) illetve 10 P (törvényszék), a másodbirósági eljárásban 10 illetve 20 P. Az átalányt lerovó a külön-külön lerovás alól fel van mentve. Az illetékköltség viselése felől a bíróság a bűnügyi költségekre vonatkozó szabályok szerint határoz. Szegénységi jog alapján illetékmentességnek helye van. A szabadságvesztés büntetés végrehajtásának elhalasztását vagy félbeszakítását kérő beadvány is illeték alá esik és pedig a tétel 5 illetve 10 P aszerint, hogy a kérelem tárgyában az ügyész is dönthet vagy pedig annak elintézése a főügyész vagy az igazságügyminiszter hatáskörébe tartozik. A kegyelmi kérvény 20 P illeték alá esik. Az illetékeket törvénykezési illetékbélyeggel kell leróni. Magánjogi igénynek a bűnvádi eljárás során való érvényesítése a polgári perrendtartással szabályozott eljárásban irányadó illetékügyi szabályok alá esik. A rendelet 1932. január 1-én lép életbe. Bendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, amennyiben az illetékkötelezettség a hatálybalépés után keletkezett. ndb. 3585 Attila-nyomda részvénytársaság Budapest I. kerület, Szent János-tér l/a. Telefon: Automata 533—77, Igazgató: KULCSÁR RICHÁRD.