Magyar jogi szemle, 1932 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 1. szám - Valóságos külföldi pénznemben meghatározott követelések kifizetése a devizarendelet hatálya alatt

25 készkiadásban okozóit költségekben és képviselőjének megfelelő díjában és készkiadásaiban, amennyiben ezek szükségesek voltak. 30. -V kir. törvényszék mint egyes biróság hatáskörébe utalt azokban az ügyekben, amelyekben a II. Bn. 30. §-ának utolsó mondata értelmében a kir. ítélőtábla ítélete ellen semmiségi panasznak egyáltalában nincs helye, — a kir. ítélőtábla ítélete a Bp. 494. §-ának 2. bekezdése értelmében máimeghozatalával jogerőre emelkedik s ehhez képest, ha a kir. Ítélőtábla ítélete ellen ennek ellenére bejelentett semmiségi panasz folytán az ügy iratai a kir. Kúriához fölterjesztetnek, a kir. Kúria a semmiségi panaszt nem utasítja vissza, hanem az ügyben bekövetkezett jogerőre utalással az iratokat az ügy felülvizsgálata nélkül visszaküldi az alsófokú bírósághoz. Jogegységi kértlés. A kir. Kúria elnöke a közpolgári ügyekben alakított jogegységi tanácsot a következő értesítés kapcsán egybehívta: A m. kir. Kúria II. polgári tanácsa közölte velem, hogy elvi kérdésben eltérni kíván a Polgárijogi Határozatok Tárába 198. szám alatt fölveti (P. H. T. I. kötet 370. lap) elvi határozattól. Minthogy ekként a vitás elvi kérdést az 1912:LIV. t.-c. 70. §-a első bekezdésének 1. pontja, valamint az 59.200/1912. I. M. számú rendelet (Igazságügyi Közlöny XXI. évfolyam, 12. szám, 411. lap) 1. §-a első bekezdésének 1. pontja szerint a m. kir. Kúria jogegységi tanácsának kell eldöntenie, az említett elvi határozattal eldöntött vitás elvi kérdés újabb eldöntése végett a m. kir. Kúriának a közpolgári ügyekben alakított jogegységi tanácsát az 1932. évi február hó 18. napjának délelőtt 10. órájára egybehívtam. A Polgárijogi Határozatok Tárába 198. szám alatt fölvett elvi határozat így szól: „Valamely büntető' ügyben hozott és jogerőre emelkedett határozat vagy ítélet az abban eldöntött kérdés tekintetében az utóbb eljáró polgári biróságra nézve irányadó. A büntető perben keletkezett jogerős Ítélettel eldöntött kérdés pedig az, ha a büntetőbiró megállapítja, hogy az illető terhelt a terhére rótt cselekményt tényleg elkövette; a büntetőbíróságnak ily ténymegállapítása tehát a polgári biróság részéről többé vizsgálat tárgyává nem tehető. Csakis az olyan esetben, ahol a büntetőbiró a terheltnek bűnösségét megállapíthatónak nem találta, lehet hivatva a polgári biró arra, hogy a vád tárgyává tett cselekmény vagy mulasztás tárgyában a polgári jogi felelősség megállapításának kérdésében a felmentő büntető bírósági határozat tartalmától eltérően is itélkezhessék." A m. kir. Kúria II. polgári tanácsa pedig a vitás elvi kérdést a következőképen szövegezte meg: ,,ValameIy büntető ügyben hozott és jogerőre emelkedett marasztaló határozatnak (Ítéletnek) az a ténymegállapítása, hogy az elitélt a terhére rótt bűncselekményt valóban elkövette, irányadó-e az utóbb elbírálásra kerülő polgári per bíróságára nézve akkor is. ha a polgári per a büntető biróság határozatában (ítéletében) nem marasztalt, esetleg a bűnvádi eljárásban vagy legalább annak az Ítélethozatalt közvetlenül megelőző szaká-