Magyar jogi szemle, 1932 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 1. szám - Valóságos külföldi pénznemben meghatározott követelések kifizetése a devizarendelet hatálya alatt

22 De ha ilyen intézkedés nem is hozatnék, joggyakorlatunknak meg kell találni a módot arra, hogy a jog- és törvényhasonlóság alkalmazásával s a méltányosság és a forgalom érdekeinek szem előtt tartásával a kérdést közmegelégedésre eldöntse. SZEMLE. Elnökválasztás a Magyar Jogászegyletben. A Magyar Jogászegylet 1931. december 19-én tartotta a Budapesti Ügyvédi Kamara dísztermében elnökválasztó s egyben rendes évi közgyűlését, amelyen dr, Zsitvay Tibor igazságügyminiszter, dr. Juhász Andor a kir. Kúria elnöke, Benedek Sándor kir. Közigazgatási Bírósági másodelnök. dr. Némethy Károly v. b. t. t. és jogéletünk számos más vezéralakja is megjelent. A közgyűlésen dr. Pap József elnökölt. A közgyűlés közfelkiáltással egyhangúlag dr. Osvald István, a kir. Kúria másodelnökét választotta meg a Magyar Jogászegylet elnökévé, akit Pap József meleg szavakkal iktatott elnöki tisztségébe. Hangsúlyozta, hogy a Magyar Jogászegylet elnöki tisztsége a legnagyobb kitüntetés, amit magyar jogász a magyar jogászság egyetemétől várhat és kaphat. Rámutatott arra a tüneményes karrierre^ amelyet az új elnök megfutott és amelyre kiváló tulajdonságai mindenképen predestinálják. A Magyar Jogászegylet legfőbb hivatása most, hogy a rendes medréből kizökkentett jogi életünket ebbe a mederbe visszaterelje s kifejezte azt a reményét, hogy az új elnök bölcs vezetése mellett a Jogászegylet ezt a hivatását sikerrel fogja betölteni. Ezután dr. Osvald István tartotta meg elnöki székfoglaló beszédét. Elsősorban is emlékezetbe idézte azokat a kiváló jogászokat, a kik az elnöki széket előtte betöltötték. Az Egylet fennállásának első fél századában Csemegi Károly 19, Vavrik Béla 11, Nagy Ferenc pedig 20 évig irányították bölcsen és tudatosan az Egylet munkáját. A második fél század munkáját Szászy Béla vezette be, aki nehéz helyzetben vette át az elnöki tisztséget, sok feladat terve zsongott agyában, nagy szeretettel és buzgalommal látott hozzá az úttörő és továbbépítő munkához, az Egylet kimondhatatlan nagy veszteségére azonban két évi működés után elköltözött az élők sorából. Bejelentette, hogy Szászy Béla emlékét az Egylet külön ülésben fogja méltatni, de szükségesnek tartja, hogy ma is meghajtsa a zászlót emléke előtt. Nagy vonásokban vázolta ezután az elnök az Egylet feladatait és itt kiemelte, hogy az Egylet kebelében működő Nemzetközi Jogi Egyesületre és Gazdaságjogi Intézetre a mai viszonyok között különösen nagy hivatás vár. Rámutatott arra, hogy a nemzetközi kérdés és a hiteljog a nemzetközi politika és a közgazdaság válságos hullámzásában jogi életünk előterében áll, de ezek a hullámok a jog egyéb területére, a magánjog és büntetőjog körébe is elhatnak. Kiemelte, hogy a rendeletekkel való kormányzás általában csak a szükséges mértékig indokolt és alkot-