Magyar jogi szemle, 1932 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 1. szám - Valóságos külföldi pénznemben meghatározott követelések kifizetése a devizarendelet hatálya alatt

20 dolgot tartozik visszaszolgáltatni, mint amennyit és amilyent a hitelezőtől kapott. Ha tehát a kölcsönösszegnek a hitelező által történt leolvasása, mint ez az esetek túlnyomóan nagy részében lenni szokott, pengőben történt, ugy, a kölcsön jogi természeténél fogva a hitelező nem is követelhet vissza mást, mint a leolvasottal egyenlő mennyiségű és azonos fajú ingót, pénzt, tehát pengőt s a hitelezők eddig általában nem is ragaszkodtak a valódi külföldi valutában történő teljesítéshez, hanem megelégedtek annak a hivatalos tőzsdeárfolyamon történt kiszá mitása szerinti pengő egyenértékével. A forgalomban a valóságos külföldi pénznem kikötésének nem volt gyakorlati jelentősége s az volta: képpen, bár burkoltan, a pengőben való bizalmatlanságnak volt megnyilvánulása s egy esetleges pengő elértéktelenedés ellen volt hivatva a hitelezőt biztosítani. Ezt azonban az aranypengő most már feleslegessé teszi. Annak, hogy miért kötöttek ki valóságos külföldi valutát, s miért nem annak egyenértékét, mikor a fentemlített pengő elértéktelenedés ellen ez is kellő biztosítékot nyújtana, a Jelzálog törvény 7. §-ában kell az okát keresnünk. Az id. szakasz szerint a „követelést összegszerűen pénzben (belföldi vagy külföldi pénzben) vagy számolási értéknek, vagy pedig megszabott mennyiségű és minőségű gabonának, más terménynek vagy aranynak pénzbeli egyenértékében kell meghatározni." Nem lehet tehát pl. külföldi pénz egyenértékében meghatározni. Ha tehát a fentebb előadottak szerint az adósnak, a kölcsönvevő nek sikerül bizonyítania azt, hogy a kölcsönösszeget pengőben vette fel, illetve a hitelezőnek az ellenkezőt bizonyítania nem sikerül, ugy a kölcsön jogi természeténél fogva, a pengőben való visszafizetést nem kifogásolhatja, természetesen követelheti a kikötött külföldi pénznemnek a fizetéskori ellenértékében való fizetést. Ha pedig a hitelezőnek a pengőben való fizetést teljesítés gyanánt el kell fogadnia, ugy a fizetésről nyugtát és törlési engedélyt is kell adnia. Ha a hitelezőnek sikerül bizonyítania azt, hogy a kölcsön-összeg leolvasása valóban külföldi pénznemben történt, vagy ha a külföldi pénznemben meghatározott követelésnek az alapja nem kölcsön, hanem más, valóban külföldi pénz szolgáltatására irányuló kötelem, ugy kétségtelen, hogy az adósnak tényleg külföldi pénzt kellene fizetnie. Ez esetben azonban nem tiszta pénzkötelemmel, hanem pénzfajkötelemmel állunk szemben, amely esetben a pénzfajkötelemre s általában a fajlagos kötelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Miután pedig itt olyan dologra vonatkozó fajlagos kötelemmel állunk szemben, melynek szolgáltatása a fennálló forgalmi viszonyok mellett lehetetlenségbe ütközik, a kérdés elbírálása végett vissza kell mennünk a háborús és a háborút követő évek forgalmi megkötöttségeiből származó zavarokat megoldó és a jelen helyzetre sok szempontból alkalmazható jogszabályok és joggyakorlat vizsgálatára. Általános magánjogi elv az, hogy forgalomban nem lévő dolog szolgáltatására senki nem kötelezhető s ez áll akkor is, ha a szolgáltatni kötelezett dolog adott időben és helyen nincs forgalomban.