Magyar jogi szemle, 1932 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 1. szám - A kamat és a késedelmi kártérítés új szabályozása

10 Végül még csak a következőkre kell rámutatnom: Bármennyire örvendetes is a fent id. bir. gyakorlatban mutatkozó jogi álláspont, nem szabad megfeledkezni arról, hogy azokat a döntéseket közgyűlési határozatot megtámadó perben hozták. Ez mit jelent? Ez azt jelenti, hogy a közgyöléstől számított csak 2—3 év múlva dőlt el a vitás kérdés. Nekem, mint előadónak a Kúrián volt egy jogesetem, ahol a megtámadási kereset több mint 3 évvel azelőtt volt benyújtva; a tényállás szerint a felperesnek feltétlenül igaza volt, az aggályunk csak az volt, vájjon a közgyűlési határ*>zal megsemmisítése (helytelen mérlegről volt szó) nem okoz-e gazdaságilag esetleg helyrehozhatlan kárt akkor, mikor a megtámadott mérleg alapján már három új mérleg volt felépítve? A Kúria mégis kénytelen volt a közgyűlési határozatot megsemmisíteni, hacsak nem akarta maga a törvényt megsérteni. Hogy ily állapot majdnem lehetetlennek mondható — ez nyilvánvaíó. Lehetne ezen talán úgy segíteni, hogy a megtámadási keresetnek adjanak felfüggesztő hatályt. Ez az orvosság azonban talán rosszabb lenne, mint a betegség. Vagy talán lehetne ezekre a perekre gyorsabb ütemet előírni stb. Ezek mind csak háziszerek lennének, melyek célra alig vezetnének, úgy hogy nézetem szerint az egyedüli helyes megoldási mód az, hogy a szóban forgó kérdést — amint azt fent vázoltam — döntse el a cégbíróság. Mindezek után arra a konklúzióra jutok, hogy az ú. n. kérdezési jogot gyakorolhassa minden egyes részvényes, a vezetőség legyen köteles a felvilágosítást megadni, a fent vázolt korlátok között, a közgyűlés többsége ne döntse el végleg ezt a kérdést, hanem ezt a döntési jogot bízzák a cégbíróságra, amelyhez záros határidő alatt akár a részvényes, akár a társaság vezetősége fordulhat. Az itt csak vázlatosan körülírt szabályozás apasztani lógja a megtámadási pereket, a részvényes és a társaság vezetősége közt felmerült vitás kérdés rövid idő alatt nyer elintézést, helyre fogja állítani a részvény és a társaság iránti bizalmat, a részvényest közelebb hozza a társasághoz és annak ügykezeléséhez, ébren tartja a részvényes érdeklődését és végül ez a szabályozás úgy a részvényesekre, mint a nagy közönségre is megnyugtatólag fog hatni. A KAMAT ÉS A KÉSEDELMI KÁRTÉRÍTÉS UJ SZABÁLYOZÁSA. Irta: Dr. Markos Olivér kir. ítélőtáblai biró. Amit a jogirodalom és a gazdasági érdekeltségek már évek hosszú sora óta állandóan sürgettek, a kamatkérdések bonyolult rendszerének törvényhozási úton leendő gyökeres és szakszerű reformját, a kormány az egyes hitelügyi rendelkezések szabályozása tárgyában kiadott és 1931. évi december hó 16. napján életbeléptetelt 5610/1931. M. E. számú rendeletével incidentaliter próbálta megoldani.