Magyar jogi szemle, 1932 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 1. szám - Az eugenika jogi szempontból

3 Az emberiesség nevében azért tiltakoznunk kell a sterilisatio bárminő formája ellen, mint büntetési vagy biztonsági intézkedés ellen. Az emberi élet és a testépség az a legfőbb reális érték, amit minden ember, még a bűntettes részére is biztosítani köteles az állam. Ezt tehát büntetésül vagy biztonsági intézkedésül a bűntettesek bármely osztályától sem szabad elvenni. A büntetőjogi és börtönügyi tudomány ma már annyi és oly változatos s az imént említett emberi alakban köztünk bujkáló fenevadakra kivételesen legtöbb helyt fenntartott halálbüntetésnél emberségesebb alakjait dolgozta ki a büntetési eszközöknek és a biztonsági rendszabályoknak, melyekkel a bűntettesek legkülönbözőbb csoportjait az igazságos szigornak és a társadalom védelme gyakorlatias eszméjének megfelelően sújthatjuk, anélkül, hogy a közép- és újkori kegyetlenkedésekhez kellene folyamodnunk. Hasonló elvi állásponton vagyok az eugenikai célzatú sterilisatióra vonatkozólag. Tisztán eugenikai célból, a Stoddard-féle programm keresztülvitele végett nem tartom megengedhetőnek a sterilisatiót. Ez szerintem a sötétbe ugrást jelentene. Ki biztosít afelől, hogy az orvosilag degeneráltnak vagy gyengeelméjűnek mondott egyén utódai nem lehetnének egészséges és értékes egyének. Az átöröklés törvényeit bárminő nagy sikerrel kutatták eddigelé é,s kutatják ma is az élettan szakemberei, de meri-e valaki állítani — a Mendel, a Gátion, a Peters vagy a Ranschburg Pál nagyszerű felfedezései mellett is — hogy azokat már teljes mértékben és teljes biztonsággal felfedezte s meri-e vállalni a felelősséget, hogy egy sterilizálandó gyengeelméjű vagy másként közveszélyes egyénnek okvetlenül csak absolute értéktelen ivadékai lehetnének akiknek a létrejövetelét tehát meg kell akadályozni? De épen ilyen ingatag, sőt egészen naivnak mondható a Stoddardféle eugenikai programm 1. és 2. pontja is. Ki tudná és mi módon biztosítani azt, hogy az értékes egyéneknek az eddiginél nagyobb arányban szülessenek gyermekeik és ivadékaiknak az átlagos száma nagyobb legyen a mainál? Ez igazán jámbor óhaj lehet csupán, melynek keresztülvitelére csak két út lenne: vagy a házastársválasztás mai szabadságának megsemmisítése s az értékes egyéneknek orvosi parancsszóra összeházasítása és elválasztása vagy embertenyésztő intézetek létesítése. Mai jogi fogalmaink szerint egyik nagyobb képtelenség, mint ;i másik, amikről valóban nem érdemes beszélni. Marad tehát egyedül a gyógyítási célból kívánatos sterilisatio megengedhetősége, mint jogi szempontból vitatható eugenikai programmpont. Amily őszintén kifejeztem aggályaimat és tiltakozásomat a sterilisatio két előbbi alakja ellen, oly nyíltan elismerem, hogy az egyenesen gyógyítási célból kívánatos és szükséges ily operáció jogi szempontból nem ütközik elháríthatatlan akadályokba. Az élet nem ismerése lenne, ha eltagadnók, hogy — sajnos — vannak oly szerencsétlen egyének, akik öröklött vagy szerzett testi vagy lelki betegség folytán valóban teljesen értéktelenek, szinte élőhalottaknak minősíthetők. Az idióták, imbecillisek esetében lehet szó arról, hogy a steri-