Magyar jogi szemle, 1931 (12. évfolyam, 1-10. szám)
1931 / 2. szám - Az államtitok büntetőjogi védelméhez
75 azonban a valóságnak azok az elemei, amelyekből kiindulunk, nem lesznek szükségkép érzéki tények, hanem általában minden olyan fogalomtartalom, amely még nem tartalmaz jogi értékelést. Ebből a szempontból pl. egy ilyen kifejezés, mint „életmód", tényt fog jelenteni, míg ennek a kifejezésnek „szabados életmód", már bizonyos jogi morális jellege lesz. Szerzőnk a jogelvonás síkjára való emelkedés folyamatában bizonyos fokozatokat állapít meg, amelyek a fogalmak növekvő jogiságát fejezik ki. A jel felé, amelyet a fent kilejtett jogi értelemben veszünk, Kováts dr. egy oly jelet helyez, amellyel a közönséges elvo nás folyamatában már találkoztunk, a következő jelet Ez a jel itt jogi értelmet kap, a jogi elvonás első fokát fogja jelölni, a ténytől a jog felé haladó út, mondhatnók, konkréto-abstrakt lépcsőfokát. Szerzőnk e jeleket „jogi fénygyűjtőknek" nevezi és megjegyzi, hogy azok közelebb állanak a tényekhez, mint a jogi elvonáshoz. A következő fokot szerzőnk jogi fogalomminősítőnek nevezi. Jele a következő: , . a jogi fogalomminösítő már közelebb áll a fogalmakhoz, mint a tényekhez, végül a jelel már a jogi terület kellős közepén találjuk magunkat, e jel tartalma a causa, vagy a szoros értelemben vett jog (B 14—19.). Néhány példa világosabban megfogja értetni a szimbólumok szejellel jelöljük a rosszbiszemet, amely már jogi színezetű tény: repét:
