Magyar jogi szemle, 1931 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 2. szám - Az államtitok büntetőjogi védelméhez

62 rendelkezés nyer alkalmazást: akár a bűntettes képzeletélten élt, akar a tárgyi valóságban meglévő tényállás telel is meg annak. Áll ez a tétel, ha a törvényhozás a megkülönböztetni kívánt eseteket külsőleg a szabály és kivétel alakjában szerkeszti meg. Azaz meghatároz egy alaptényálladékot és ahhoz — egyik vagy másik tényálladéki elem speeializálásával, kivételes (minősített vagy privilegizált) tényálladékokat csatol. (Szándékos emberölés általában és felmenőn.) De a lenti tétel változatlanul áll akkor is, ha a törvényszerkesztési technika más utat választ. Azaz, ha az egyes büntető rendelkezéseket úgy helyezi egymás mellé, hogy az elválasztó körülmény (az elkövetési tárgy, eszköz, stb.) tekintetéhen az egyik tényálladék a másikat kifejezetten kirekeszti (járt és nem járt helyre kitétel, Valódi és koholt államtitok közlése). Ezt a törvényszerkesztési módot jellemzi pl. Binding (Xormen. I. 190.). Még rendszerint az is közömbös, ha u kódex a rokonjellegű tényálladékokat külön elnevezéssel látja el. esetleg egészen különálló fejeze tben szabályozza. Véleményem szerint csak a fentebb elhatárolni megkísérelt területen kivül áll a „nem egyenértékű"' körülményekben Való tévedésre vonatkozó általános szabály, amil Angyal (A magyar büntetőjog tankönyve. 1920. I. 331.) szabatosan ekként fejezi ki: „A képzeleti véghez nem vitt cselekmény kísérletnek minősül, a tényleg elkövetett pedig a megállapítható bűnösségi alak vonalán helyezkedik el (többnyire ad culpam számítható be) vagy egyáltalában nem büntethető". DR. KOVÁTS ELEMÉR JOGFORGALMI JELRENDSZERE. Irta: (//•. AjtCty Miklós. ( Folytatás.) IV. Ily módon természetesen egy reflexrendszerhez fogunk eljutni, jogi, avagy másféle reflexrendszerhez, aszerint, hogy az axiomatizációt minő területen hajtottuk végre. E rendszer logikája egy oly gép logikája lesz, amelynek működését az őt alkotó anyagok természet" és törvényszerűségei determinálják. Jogi életünk alapvető elvei az egész jogi élet alapjául szolgáló affektív és morális társadalmi anyag természetét és kvalitásait fejezik ki, amelyek előre meghatározzák a jogi gép egész mechanizmusát. De a különböző jogok alapvető elveinek összehasonlító és történelmi elemzése egy mélyebb tudományhoz vezet el bennünket. E tudomány számot fog adhatni ez elveknek történelmi keletkezéséről, egj finomabb logikához fog elvezetni bennünket, amely fel fogja bontani a kollektív élet infinitézimális gépiességeit. E gépiességek agy fognak