Magyar jogi szemle, 1931 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 2. szám - Az államtitok büntetőjogi védelméhez

58 Azaz az 5 évig terjedhető börtönnel — minősített esetekben még súlyosabb büntetéssel — büntetendő bűntett elhatárolása az 1 évig terjedhető fogházzal büntetett vétségtől. A 67. §. szerint az bűnös, aki katonai titkot, vagy a magyar államnak biztonságát vagy más fontos, érdekét érintő más titkot tartalmazó ügyiratot vagy egyéb tárgyat > nélkül, hogy arra jogosítva volna, magánál tart. Ez a tényálladék kisegítő jellegű a 60. §. 1. pontjával szemben. Nem ott van a megkülönböztetés,, hogy a titok tudomásul vételéig a tárgy jogtalan birlalója i 67. §. alá esik és csak azontúl kezdődik a súlyosabb büntető rendelkezésnek alkalmazási területe. Ez csak akkor állana, ha a 60. §. 1. pontja a titok kikémlelését nem egyenlősítené a titkot tartalmazó tárgy jogtalan megszerzésével. Ekként a 60. §. területéből csupán a következő esetek hullanak ki: először, ha ..megszerzés'" tulajdon képen nem is történt, azaz, ha a birlaló a saját céltudatos tevékenysége nélkül jutott a tárgyhoz, pl. véletlenségből vagy tévedésből. Vagy ftz egyéb okból jogellenes megszerzéskor a megszerző még nem tudott arról, hogy államtitok rejtőzik a tárgyban s erről csak később értesül. Vagy végül,/ maga a „megszerzés" jogszerűen ment végbe, de a hirlaláfolytatása jogellenessé vált. Letelt az idő, betelt a cél, amely alatt \ agy amely végett valaki a tárgyat jogosan magánál tarthatta. A 67. §. büntető szankcióval látja el az államtitkot tartalmazó tárgynak azonnal az illetékes helyre való juttatására irányuló kötelezettséget. Ez a kötelezettség mindenkit terhel, aki jogcím nélkül tart magánál államtitkot tartalmazó tárgyat. Ha a megtartó szándéka a titok kifürkészésére, a titoknak vagy a tárgynak továbbadására irányult, a 60. §. alkalmazásának kérdése lép előtérbe. II. Valódi és koholt államtitok. Az 1930:111. t.-c. 60—63., 66. és 67. §-ai a magyar államnak valóban meglévő titkait kívánják az árulástól oltalmazni. Olyan körülményeknek leleplezését tiltják és büutetik, amelyek igazán megtörtént vagy igazán elvárt eseményekről, valóban fennálló állapotokról adnának felvilágosítást. Ezt a védelmet a 68. ij. a/, ellenkező oldalon egészíti ki. Súlyos büntetéssel bünteti, aki oly ftámis vagy hamisított iratot, rajzot vagy egyéb valótlan adatot, amely valósága esetén a 60. §-ban megjelölt • titok volna, idegen állam hatóságával, külföldi szervezettel, megbízottjukkal vagy érdekükben működő személlyel közöl, ha a közlés alkalmas arra, hogy az állam katonai vagy egyéb fontos érdekét vészé lyeztesse. Mintául az 1927-es német javaslat 94. §-a szolgált. Nyilvánvalóan a 68. §-nak sem az a célja, hogy a külföldet, az idegen hatóságot vagy más „érdeklődőt" oltalmazza a megtévesztőktől. Ezek a rendelkezések épúgy mint a tulajdonképeni kémkedésre vonatkozók, a külföld hírszerző törekvései ellen irányulnak. Ezért feltétele a büntethetőségnek, a 68. §-nál, hogy a közlealkalmas legyen a magyar állam katonai vagy egyél) fontos ércekéinek veszélyeztetésére. Lehet, de nem szükséges, hogy a bűnösnek épen ez a veszélyeztetés a kitűzött célja. De az is elég, ha belátta a