Magyar jogi szemle, 1930 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 10. szám - A kisebbségek jogi helyzete a békeszerződések és más nemzetközi egyezmények értelmében

437 latja Wlassics Gyulának és Magyary Gézának é reform munkálásában kifejteti nagy értékű tevékenységét és oldalakat szentel annak a szívós, tiszteletreméltó küzdelemnek ismertetésére, amelyet a kisebbségi jog védelmében \pponyi Aíberl vívóit a Nemzetek Szövetségének közgyűlései előtt. A szerző részéről fölvételi javaslatok lényege az. hogy a kisebbségi jogok nemzetközi védelme csak akkor lehet hatályos, ha a panasz előterjesztésének jogai a kisebbségek bizonyos képviselői számára is biztosítják, akikel a panasz tárgyalása alkalmával meg is hallgatnak. Azl az elvet azonban, hogy a kisebbségek védelme az államnak a nemzetközi jogközösséggel szemben Fennálló kötelessége, lenn kell tartani. Btiza Lászlónak a Magyar Tudományos Akadémia által jutalmazott ez az ötödfélszáz oldalas könyve bizonyságot nyújt arról, hogy ő a tudós alaposságával szedte össze a kisebbségi jogra vonatkozó, immár hatalmas anyagól, amelyei a tudós elmélyedésével dolgoz fel és szed rendszerbe. Elméleti fejtegetései, ha itt-ott ismeri tanításokai hangoztatnak is, nem kevésbbé értékesek, mini azok az ismertetései, amelyekben a tételes kisebbségi jogot mutatja be. Ezt a jogot ebből a könyvitől valóban alaposan ismerhetjük meg és csak azt az egyetlen észrevételt leheljük a munkával szemben, hogy a szerző néhol túlságosan részletez és belyenkint ismétlésekbe is esik. Mindez azonban arra a nagy gondra , mutat, amellyel tárgyával foglalkozik. És jól esik konstatálni, hogy vizsgálódásai körében — I iszleletreméltó elfogulatlansága ellenére is — helyei enged a magvai- tudós magyar szempontjainak is. Erről könyvének nem égy lapja fényesen tanúskodik. Dr. Ruhmann Emil kir. kúriai elnöki tanácsos. „A hitelezőket károsító bűncselekmények" című munka dr. Zöldi Miklós kir. ügyész tollából most jelent meg a TKBE. könyvtárában. A munka a fizetőképtelenségekhez fűződő bűnkeretek alapjál, fejlődését és mai helyzetéi tárgyalja, mégpedig azoknak legkezdetlegesebb formájától egészen a mostani, legújabb javaslatunkig. A szerző a szakirodalomban e témakörrel ismételten loglalkozolt s e házagpótló művében összefoglalóan adja a bűnös vagyonbukások elbatároló, ma is oly vitás közjogi fogalmát; az alaki és anyagi csőd hatályának jogrendszer) jelentőségét, valaminl ismertéti az e körbe vágó bűncselekményeknél: a halmazai, okozaliság. tettazonosság, kísérlet, károsítás, jóvátétel, felelősség és részesség bonyodalmas kérdéseit. Belefoglalja az egyes vitás kérdésekbe a bírói gyakorlat álláspontját is. Tömören szerkesztett tartalma folytán e mű nem csupán bíráknak, ügyészeknek, ügyvédeknek stb. és szakférfiaknak lehel jó szolgálatokat, hanem — újabban mint egyedüli ilyen magyar nyelvű tanulmány — a közönség körében bárkinek is, aki az oly elharapózott fizetőképtelenségek büntetőjogi részében magának tájékozódási kiván nyerni. Végül, mert a hitelezőket károsító visszaélések büntetőjogi vonatkozásaira élesen rávilágít, kereskedelmi és iparkamaráknak, védegyleteknek stb. nélkülözhetetlen. A mű ára 5 pengő és a TÉBE. kiadóvállalalánál Budapesl, gr. Vigyázó Eerenc-u. 2., vagy bármely könyvkereskedés útján rendelhető meg.