Magyar jogi szemle, 1930 (11. évfolyam, 1-10. szám)
1930 / 10. szám - Két olasznyelvű tanulmányok a magyar alkotmányról
432 foiivissini végzett, nem válik :i magya,r jogtudomány díszére, sőt egyenesen bosszantó és a viszonyainkat rendszerint oly kevéssé ismerő külföldiben valóban azt a benyomást kelti, mintha esak egy néptörzse volnánk a hatalmas germán nemzetnek. Szemet szúr mindjárt a cím alatt a magvar szerző nevében a „von", amelyet az olasz értelmetlenül nagy ..V -val szedett, mintha bizony ez valami magyar csodabogár volna. Emellett aztán alig van olyan bekezdése a kis tanulmánynak, melyben ne hemzsegnének zárójelben a gyakran hibásan szedett német kifejezések (pl. Wohlmeinungsbericht). A legkellemetlenebb érzés azonban, hogy még az országgyűlésre sem talált a jó fordító olasz kifejezést (parlamento, diéta), hanem a fejezet címében is egyszerűen „Reichstag"-ot használ, amely az olasz sajtóban kizárólag a német birodalmi gyűlés jelölésére elfogadót). Vagy, hogy a Reggente mellett miért kell zárójelben ,,Reichsverweser"-t írni, valóban megfoghatatlan. Ha már néhány ilyen kifejezés (mint pl. nádor, főispán stb.) eredetiségét akarta volna a szerző, illetve a fordító feltüntetni, sokkal helyénvalóbb lett volna zárójelben a magyar, esetleg az olasszal rokon latin megjelölés. Egy magyar kifejezés mégis előjön: Fömeltdságu [igy!], amelyet egyszerűen ,,Altezza"-val fordít, holott annak helyes olasz és a nemzetközi gyakorlatban elfogadott kitélele „Altezza Serenissima". Másik helyen zárójelben ,,der Ofner Bischof", ami még németül is helytelen. Hogy mi az az ,,1'niversitát für öffentliche Sammlungen", meg nem foghatja egyetlen, külföldi sem. Ennek helyes olasz címe, amely hivatalos kiadványban is megjelent. „Unioné Centrale déllé t'-ollezioni Pubbliche Ungheresi'. németül pedig „Gemeinschaft der ungarischen wissenschaftlichen Sa mm 1 n n gen". A m. kir. Kúriát Regia Curia ungherese-ve\, a táblát pedig Regia Tnvola-Va\ fordítani, merész és önmagában érthetetlen. Legalább is zárójelben meg kellett volna adni a szinonim olasz kifejezéseket, mint Regia Corte di Cassazione, illetve Carte di Appello. Hogy maga a fordító is mennyire érezte a nehézségeket, mutatja, hogy két helyen is jegyzetben igyekezett megmagyarázni a ..Munizipium". ,,Komitat"" és az ,,Obergespan" fogalmát. Ez a tartalmánál fogva különben nem kifogásolható értekezés iskolapéldája annak, hogy miként nem szabad magyar jogászi munkával a külföld elé lépni. Ennek elengedhetetlen föltétele, hogy a szerző maga is annyira birtokában legyen az illető nyelvnek, hogy legalább a tudománj'os szakkifejezéseket a fordítónak meg tudja jelölni, annak munkáját képes legyen ellenőrizni és ami a fő, a korrektúrára maga írja rá az imprimaturt. Cs. I. Dr. Kovács Marcell „A Polgári Perrendtartás Magyarázata'- című munkája II-ikk kiadásának X-ik füzete megjelent. Tartalma: ai a Pp. 748—792. §-ai (okiratok megsemmisítése, községi bíróság, választott bíróság, záró határozatok); b) a törvénykezés egyszerűsítéséről szóló 1930:XXXIV. t.-c. polgári peres eljárási része (I—7. t;.): c) az új hatásköri bírósági törvény 11928 :XL111. L-c.) magyarázata dr. Vörös Ernő kir. ítélőtáblai bírótól, a hatásköri biróság jegyzőjétől. d) ugyanezen szerzőtől: a büntető bíróságok magánjogi hatásköre, továbbá a közigazgatási hatóságok magánjogi hatásköre, a házi és gazda-