Magyar jogi szemle, 1930 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 9. szám - Az öröklési jogon alapuló követelések átértékelése külföldi örökösök javára

389 Dr. Tihanyi Lajos által n Magyar Jogászegylet hitel jogi szakosztályának 1930. okt. 25-iki ülésén a magyar karteltör vény javaslatról Dr. Túry Sándor ny. kir. .kúriai tanácselnök elnöklete alatt tartott előadás rövid foglalata: Dr. Tihanyi Lajos a magyar karteltörvényjavaslatnak főleg a közjogi vonatkozásaival foglalkozik. Rámutat a helyre, melyet a kartelprobléma a mai magyar közgazdaság és társadalom életében elfoglal, rámutat e problémánk nagy nemzeti jelentőségére, egyetemes természetére, a törvény útján való karteljogalkotás szükségére. A magyar karteltörvény javaslat alapelveit, melyek a kartelmegállapodás magánjogunk megengedett jogintézményéül ismerik el, de a karteleknek a közérdek szempontjából s a gazdasági szabadság lehető kímélése mellett való ellenőrzését olyként célozzák, hogy azok egy nemzetközi karteljog kialakulásához is úttörökül szolgálhatnak, általában helyeseknek fogadja el, de a javaslat knrte\közjogi rendelkezéseinek kiegészítését tartja szükségesnék és ily irányban oly javaslatokat tesz, melyek kartelek titkos működését és kartelek ügyében a választott-birósági eljárást kifejezetten és sanctiokkal is kizárni s a kartelek árpolitikájának közérdekű ellenőrzését a miniszter s a bíróság részéről egyébként is hatásosabbá tenni kívánják s a mainál nagyobb hatalmat adnának a kormánynak a kartelvisszaélésekkel szemben, különösen a vámvédelem és az iparfejlesztési kedvezmények megvonása terén, de ebben a kormányhatalmat a Közigazgatási Bíróság előtti perút controllja alá helyezve. — Megállapítja, hogy a Javaslat tartalma kompromisszum különböző s egymással jórészt szembenálló érdekek között s hogy azok. a kik a kartelnek elvi ellenesei, joggal hangoztatják, hogy a mi törvényjavaslatunk supponálja, sőt különleges intézkedésekkel — igy pl. külön ügybiróság és Kartelügyi Országos Bizottság szervezésével, a kartel-iratokra a nyilvánosság kizárásával — még védelmezi is a közérdekre nem sérelmes és közgazdaságilag jogosult kartelek létezését. És igy nem csodálja, ha a Javaslat nem elégíti ki azokat, kik a kartelek teljes kiirtását követelik: de nem csodálja azt sem, hogy á Javaslat országgyűlési tárgyalásától, az annak során előállható módosításoktól; olyanok is féltenek jogos ipari érdekeket, akik a Javaslatnak jelen alakjában való törvényerőre emelkedését még az ipar egyoldalú érdekei szempontjából is kívánatosnak tartanák. Ezután sorjában tüzetes bírálat alá veszi a törvényjavaslat részleges elvei ellen felmerült érveket s azokat a Javaslat lényeges alapelvei szempontjából részben egyoldalúaknak, részben alaptalanoknak találván, befejezésül a magyar karteltörvényjavaslat időszerűségének kérdését vizsgálja. Nem a magyar karteltörvényjavaslatot tartja időszerűtlennek, hanem a Pató Pd/-okoskodást és azt a kishitűséget, 'melyet a magyar gazdasági élet legsúlyosabb bajainak terén is a javításra csak a külföldtől vár kezdeményezést, piintát és gondolatot.