Magyar jogi szemle, 1930 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 9. szám - Az öröklési jogon alapuló követelések átértékelése külföldi örökösök javára

381 IRODALOM. A Jogi Hírlap döntvénytára. I. Magánjog. Nemsokára négy esztendeje lesz, hogy a jogi szakirodalomban a szaklapnak egy egészen új, eleddig ismeretlen típusa tűnt föL Voltak, akik az új vállalkozásnak nem nagy sikert jósoltak, s im négy év múlva az új, szokatlannak tetsző jogi szaklap nemcsak megszokott, de keresett, sőt a legelterjedtebb jogi szaklapok egyike lett. A Jogi Hirlap szerkesztősége valóban egészen új módon oldotta meg azl a kérdést, mi képen kell a jogszolgáltatás munkásait és a jogkereső közönséget a bíróságok gyakorlatáról gyorsan tájékoztatni. Fölismerte, hogy bár a többi szaklapjaink is nagy szolgálatot teljesítenek a joggyakorlat buzgó ismertetésével, a bíróságok döntéseit mégsem frissiben, hanem csak bizonyos periódusokban közlik. Ma pedig sokkal inkább, mint bármikor, szükség van a jogéletben is a gyors tájékozódásra. A Jogi Hirlap tehát ennek a feladatnak szolgálatát célul tűzte maga elé és helyesen ismerte föl, hogy ezt a célját csak ugy éri el, ha pusztán a lényegre fekteti a súlyt, mellőzi a sokszor csak elméleti értékű — de természetesen a jogfejlesztés érdekében egyébként nélkülözhetetlen — cikkeknek közlését és hetenként megjelenő számailian pusztán a bíróságok, főkép a m. kir. Kúria döntéseit, azok megszületésének a percében, eljuttatja a jogkereső közönséghez, miáltal a bíróság és a gyakorlati jogélet között állandó kontaktust tart fenn. Aki ismeri a Jogi Hírlapot — és ezt ma már nagyon sokan ismerik —, tudja, hogy ennek a szerkesztésében is a modern publicisztika legfőbb követelménye, az újságírás mozgalmassága érvényesül. A Jogi Hirlap szerkesztősége most új munkára vállalkozott, Döntvénytárat ad olvasói kezébe. Ennek a döntvénytárnak első kötete, amely a magánjog körébe vágó határozatokat tartalmazza, most hagyta cl a sajtót. A Jogi Hirlap magánjogi döntvénytára nagyrészt azoknak a birói határozatoknak alapján készült, amelyek a Jogi Hírlapban 1927. január 1-től 1930. szeptember hó elsejéig láttak napvilágot. Ezeken kívül azonban más, a Jogi Hírlapban nem közölt határozatokat is ismertet és a megfelelő helyen szószerint idézi a Polgárijogi Határozatok Tárának most megjelent V. kötetében közzétett elvi jelentőségű határozatoknak az elvi kijelentést tartalmazó fejezeteit. Első tekintetre is megállapíthatjuk, hogy a magánjogi döntvénytár nagy szorgalmú szerkesztője, dr. Boda Gyula ügyvéd, a Jogi Hírlapnak is főszerkesztője, rendkívül nagy joganyagot dolgozott föl. Munkája arra való tekintettel, hogy a határozatoknak nem pusztán a lenyomatát, hanem azok lényeges tartalmának jellemző módon való összefoglalását és rendszerbe szedését nyújtja, nagy gondot, fokozott körültekintést és a magánjog rendszerében is biztos eligazodást követelt. Döntvénytárát az utóbbi negyedfél esztendő magánjogi judikaturá ja kimerítő tárházának lehet tekinteni. Nem válogat vitás és kevésbé vitatható, elvi jelentőségűnek látszó és kevésbbé fontos, új megállapítá-