Magyar jogi szemle, 1930 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 1. szám - Házassági perekben való ügyvédi képviselet

20 gyalásba bocsátkozik, mert hisz a személyes meghallgatás is; már az érdemleges tárgyalás fogalma alá esik. (Pp. 226. §.) Nézetem szerint ez az utóbbi álláspont igazságosabb és amellett méltányosabb is, mint az előbbi. Ugyanis házassági perekben az officialitás, a hatósági rendelkezés, vagyis a hivatalból való nyomozás elve az irányadó. Míg tehát egyfelől a biróság nem elégedhetik meg azzal, hogyha alperes a kereseti állításokat beismerte, hanem azokat felperes perrendszerűen bizonyítani is tartozik, — addig másfelől köteles azokat a tényeket és bizonyítékokat, amelyek a kereset elutasítására szolgálnak, vagyis a házasság fenntartására irányulnak, hivatalból kinyomozni és beszerezni, bárhonnan szerzett is azokról tudomást? Honnan szerezhetne be pedig a biróság ilyen tényeket és bizonyítékokat leginkább? — kézenfekvő, hogy leghamarabb és legkönnyebb módon az alperes előadásából, vagyis személyes meghallgatásából, aki a házasság felbontása ellen, vagyis a házasság fenntartása érdekében nyilatkozik és védekezik. Igen sok esetben a való tényállás az alperes személyes meghallgatása ^nélkül fel sem deríthető. Ha tehát a biróság az ügyvéd nélkül megjelent alperest személyesen meg nem hallgatná, súlyosan vétene az officialitás elve ellen; — még súlyosabban vétene ezen elv ellen, ha meghallgatta ugyan alperest, de előadását figyelmen kívül hagyta: — mert ekkor eljárása egyoldalú volna, mivel ebben az esetben a házasság felbontása kérdésében pusztán a felperes keresete, illetve előadása alapján döntene. Ez az eljárás nem volna nyomozásnak tekinthető! Az ilyen egyoldalú szemszögből hozott Ítélet sértené a házasság erkölcsi és jogi létalapját. Ezenkívül el lehet gondolni azt, hogy az ilyen eljárás mellett hozott ítélet kihirdetése után az alperes milyen lelki érzelmekkel, — az igazságszolgáltatás pártatlanságába vetett hit és bizalom megrendülésével távoznék el a törvény házából nyilvánosan hirdetvén azt, hogy őt a biróság megidézte, időt, napszámot veszített, költséget okozott neki, mindazáltal meg sem kérdezte, még beszélnie sem volt szabad, csak a felperesnek, illetve ügyvédének? Azonban nézetem szerint maga a Pp. sem teszi kötelezővé azt, hogy alperes a törvényszék előtti tárgyaláson ügyvéd által képviselve jelenjen meg, illetőleg a törvény is megengedi a személyesen való eljárást. Ugyanis: a Pp. 98. §-a értelmében bármelyik fél önként személyesen megjelenhet a biróság előtt és ott joghatályos nyilatkozatot tehet, a 226. §. értelmében a biróság a tényállás felderítése végett