Magyar jogi szemle, 1930 (11. évfolyam, 1-10. szám)
1930 / 1. szám - A nemzetközi jog, a nemzetköziség és az integer magyar államiság
18 aki a tiszta jogtan szempontjából vizsgálja a nemzetközi jog tudományának főbb kérdéseit s aki ismételten hangsúlyozottan védekezik azzal szemben, mintha őt a politikum vezetné, aki helyesen állapítja meg, hogy az egyes elméletek helytállósága jogtanilag bizonyítandó be, mégis utóbb a nemzetközi jog felsőbbsége érdekében azon beismerést teszi, hogy: ,,politikai követelményekről van szó, melyeknek a nemzetközi jogot a fejlődés meghatározott pályájára kell terelniök."* De még nagyobb jelentőségű a formális jogfilozófiai irány vezérének, Kelsennek az álláspontja, ki hatalmas munkát szentelt az állami szuverénitás kérdésének és ennek kapcsán a nemzeti és nemzetközi jog viszonyának jogtani vizsgálatára s aki bár óvatosan tartózkodik fejtegetéseiben a politikumtól, a végén mégis színtvall a következőkben: ,,A szuverénitás képzetének természetesen radikálisan el kell fojtódnia. A kulturális öntudat ezen forradalmosítása mindenekfelett szükséges. Nem valami jogászi konstrukció kedvéért, bár az elméleti jog szerint helyes belátás a jogfejlődés némely akadályának elhárítására is alkalmas. Mert a saját állami szuverénitásról alkotott képzet eddigelé — joggal vagy nem jogosan — mindannak az útjában állott, ami a nemzetközi jog kialakulásával egy munkamegosztó organizációra, ami bizonyos orgánumok beállításával a továbbképzésre, a nemzetközi jog alkalmazására és keresztülvitelére, ami a nemzetközi jogközösségnek a maga primitív állapotából egy civitas maxima kifejlődésére irányult."** S így tovább nyomozhatok a részben tudatos, részben öntudatlan politikai motivációk! Nem kell sok szó annak bizonyítására: mennyire veszedelmes játék ez a naiv emberek jóhiszeműségével és még kevésbbé kell külön hangsúlyoznunk, mennyire végzetes tanítás lehet ez sajátképeni magyar szempontból! III. így jutunk el tárgyunk harmadik pontjához. Ma, amikor a nemzetközi jog ideáljának nevében folynak azok a mesterkedések a nemzetközi politika fórumán, melyek a világháború győztesei részére a rablott kincsek örök időkre szóló biztosítását célozzák, különösen óvatos és körültekintő lehet csak a nemzetközi jog mikénti tanítása. Külföldről importált narkotikumok az ifjúság lelkét megmételyezhetik és különösképen fenyeget ez a veszély, ha a tárgy előadója maga sincs tiszta tudatában, hogy milyen veszedelmes árú az, amelyet tetszetős, tudományos csomagolásban kap és bírálat nélkül kiszolgál. De ellenvethetné valaki, hogy fenti soraimmal jutok ellentmondásba, amelyekben a tudományból a politikum száműzését hirdetem. Nincs itt semmi ellentmondás. Mert épen egy mélyrehatoló nemzetközi * Kunz: Völkerrechtswissenschaft und reine Rechtslehre. 1923. 83. 1. ** Kelsen: Das Problem der Souverainitát. 1920. 320. 1.