Magyar jogi szemle, 1930 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 1. szám - A nemzetközi jog, a nemzetköziség és az integer magyar államiság

15 inkább hajlandó azt megtartani, nehogy tetemes kiadásainak minden ellenértékétől elessen. A kifejtettekre való tekintettel nézetem szerint inkább megfelel a törvény célzatának és értelmezésének az a birói gyakorlat, mely az alakszerütlen szerződés utólagos érvényreemelését lehetségesnek tartja, mint az, amely azt kizárja s ezzel a fogyasztót is megfosztja ügyletkötési szabadságától és attól, hogy kellő megfontolás után az ügyletet a teljesítésre irányuló tényeivel érvényre emelhesse. Ez az álláspont végeredményben az eladónak is megadná a jogot, hogy a visszaállítást akkor is kérhesse, amikor a vevő érdekeinek és szándékainak meg nem felel. Ez utóbbi állásponttal kapcsolatban eldöntendő kérdés, hogy az a kötelemjogi hátrányok alkalmazásánál nem megy-e tul azon a határon, melyet a törvény a cél érdekében megállapítani kiván. A kérdés megérett a jogegységi döntésre, mivel mindkét irányú álláspont hivatkozhatik a legfelsőbb biróság gyakorlatára. A döntés útját vágná annak a felületes kritikának, amely hajlandó az egyes álláspontokat kisgazdaellenesnek vagy kereskedőellenesnek minősíteni. A nemzetközi jog, a nemzetköziség és az integer magyar államiság. Irta: Irk Albert egyetemi tanár. I. A Páris körüli békemüvek létesülése és főleg az ezek által életre hivott Nemzetek Szövetségének működése óta lázas érdeklődés nyilvánul meg az új nemzetközi jog iránt. Ezen érdeklődés mindenben indokolt, hiszen uj államok keletkezése és részben régiek megsemmisítése fűződik azokhoz. De Európa eme politikai térképváltozása mellett nem kisebb fokban hívja ki az érdeklődésüket e békeműveknek szigorúan vett jogi része is. Az irodalomban éppen e sorok írója volt az, aki először használta az azóta általánossá vált uj nemzetközi jog elnevezést a hágai békekonferenciák által fejlődésben lezárt s a párisi békeművekkel új fejlődésnek induló nemzetközi joganyag megjelölésére. Amikor is több oldalról merült fel a kérdés, vájjon jogosult-e ezen elnevezés, vagyis vannak-e valóban a párisi békeműveknek a nemzetközi jogrend kialakulását érintő olyan elvi fontosságú rendelkezései, melyek egy új fejlődésnek előhírnökei? így Concha Győző, kiváló államfilozófusunk, előkelő helyről, a Magyar Tudományos Akadémián tartott megnyitó beszédében alapos indokolással azt a felfogást képviselte, hogy a párisi békeszerződésekkel életrehivott Nemzetek Szövetsége a