Magyar jogi szemle, 1930 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 7. szám - Az egyházjogi bűncselekmény

277 hogy a saját és ezáltal az állam külső rendjét fönntartsa és biztosítsa. A középkorban az egyháznak már teljesen kifejlett büntető joga volt. a büneselekmény minden konslutiv elemének szabatos meghatározásával úgy, ahogy azt összefoglalva a CICben látjuk. Az új egyházi törvényköny legális rövidséggel meghatározza, illetve bővebben is kifejti a bűncselekmény egyes alkatelemeit. így a külvilágban megjelenő cselekedet a törvény meghatározása szerint lehet nyilvános, köztudomású, vagy titkos. Nyilvános az, amit az emberek általában tudnak, vagy biztosan meg fognak tudni. Ebben a meghatározásban benne van a cselekedet nyilvánossága miatt közismert cselekedet is, ami már nem titkos. így nem esnek a 2353-ik c. 2. §-ban foglalt büntetés alá. azok a házasságtörők, kiknek cselekedete csak néhány hallgatásra kötelezett és tényleg hallgatag ember előtt ismeretes. Ha nem csak a tett nyilvános, tehát olyan körülmén vek között követtetett el, hogy azt tudják már szélesebb körben, hanem azt is tudják, hogy semmiké]) se menthető, vagy mint Wernz mondja, tárgyi és alanyi tulajdonsága szerint a cselekedet a tettes terhére írandó, akkor a deliktum tényleg közismert. (Notorium notorietate facti.) Közismert lesz a cselekmény akkor is, ha a tettes cselekedetét az illetékes bíró előtt bevallja, vagy a cselekedetre a bíró ítéletet hoz. i Notorium notorietate iuris.) Az illetékes bíró alatt rendes körülmények közöt! egyházi bírót kell érteni, azonban a 23ő4. és 2357. kánonban felsorolt ítéletek arra mutatnak, hogy a világi bíróság állal hozott határozatok, illetve ítéletek által is beáll a notorietas notorietate iuris. Mindazon országokban, ahol a privilégium fori fel van függesztve, mint nálunk is. beáll a papokra nézve is. A notorietas e két fajtája között a notorietate facti nagyobb jelentőségű, mint a iuris notorietate köztudomású. A notorietas lényeges vonása ugyanis a 111-ik Ince pápa szavait ismétlő törvényes meghatározásban van: quod nulla tergix ersatione celari potest.1- „Amit semmiféle csűrés-csavarással titkolni nem lehet."' A jogszerint köztudott cselekedet ellen pedig még lehet nemcsak csűrés-csavarással, hanem argumentumokkal is védekezni, p. <>. az erkölcsi beszámílhatóság tekintetében, ellenben a tényleg közismert cselekedet ellen már nem. És ezek közé kell számítani azon esetet is, mikor az előljáró a bűncselekmény elkövetésén a tettest rajtakapta. Mert az elöljárónak dolga és kötelessége a bűntettek megtorlása, s ha valakit a cselekmény elkövetésén rajtakap, személyében képviseli a nyilvánosságot, a közrendet, 12 G. S. X. 3, 2. — 2197. c. 3.0