Magyar jogi szemle, 1930 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 7. szám - Az egyházjogi bűncselekmény

275 859-ik (a húsvéti gyónásról), 1248-ik (a parancsolt ünnepek megszenteléséről), 1395-ik (tiltott könyvekről), 1624-ik (ajándék elfogadása bíró által), 2259. c. 2. §. és a vele kapcsolatos 2267-ik c. (társadalmi érintkezés excommunicátus vitándusszal). Mindezen kánonok ellen irányuló cselekedetek többé kevésbbé bűnösek és minden esetben törvényszegések, de mivel a CIC. még határozatlan formában sem fűz hozzájuk büntetést, nem deliktumok, azonban a jelzett feltétel mellett azzá lehetnek. A püspök ezen hatalma kiterjed arra is, hogy a csupán szándékosan elkövetett bűncselekményekre kirótt büntetést megfelelőleg kiterjessze ugyanazon bűncselekmények gondatlan elkövetelésére is. P. o. a 2369-ik C. a gyónási titok szándékos és egyenes megsértését az apostoli széknek speciálissimo modo. fenntartott kiközösítéssel bünteti. Nincs intézkedés arra nézve, ha valamelyik gyóntató gondatlanságból követi el ugyanazt. Ebben az esetben a püspök előzetes figyelmeztetés nélkül is megfelelő büntetéssel sújthatja a tettest, ha botrányt okozott, mert cselekménye törvényszegés. De akár ebben, akár más esetben, ha botrány nincs, csak törvényszegés, a püspök által kirótt büntetés csak akkor éri a tettest, ha a büntetés (akár latae, akár ferendae seníentiaej kirovásával egyidejűleg intést kapott a püspöktől és ennek ellenére mégis megsértette a püspök parancsát vagy a törvényt.9 Ha már most összefoglaljuk azon ismertető és megkülönböztető jegyeket, melyek az erkölcsi bűnt bűncselekménnyé változtatják, ennek meghatározását így adhatjuk: az egyházjogi deíiktum olyan, az egyház társadalmi rendje ellen irányuló bűnös törvényszegés, mely a külvilágban is megjelenik, és amelyet az egyház akár határozott, akár határozatlan büntetéssel sújt. Vagy a legális definíció szerint: a törvénynek olyan külső és erkölcsileg beszámítható megsértése, amely törvényhez legalább meghatározatlan büntetés van kapcsolva. (2295. c. 1. §'.') Az egyházjog ezen bűnfogalma természetszerűen fakad az egyház rendeltetéséből és céljából. Hiszen a kereszténység annyi új gondolatot hozott a világra, hogy annak megvalósítására bírói hatalom kellett még pedig nemcsak a fórum internumban, hanem a fórum externumban is. így p. o. a házasság szentségi jellegének érvényre juttatása, mely még a keresztény császárok idejében, a justiniáni jogban sem sikerült, vagy a törvény előtti egyenlőség gondolatának megvalósítása bírói hatalmat tételez fel és így téves az a nézet, mintha az egyház a deliktumokat csak saját hatalmának növelésére állította volna fel,- vagy hogy a hozzáfűzött büntetéseket csak az állam támcgatásával hajthatta volna végre. Ami különösen az utóbbi vádat illeti, hivatkozhatunk arra 9 Ekhmann: I. m. 29. 1.