Magyar jogi szemle, 1930 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 6. szám - Megjegyzések a törvénykezés egyszerűsítéséről szóló törvényjavaslathoz

242 után. Eredmény az, hogy az eddigi állapottal szemben, midőn a keresetlevélre már megtörténi a perfelvételi határnap kitűzése, most, a meghagyás iránti kérvénynek tekintendő keresetlevélre előbb a meghagyást kell kibocsátani, ennek az adós ellentmond és csak ezután kell tárgyalási határnapra az idézést kibocsátani. Birónak és leieknek egyaránt munkatöbbletet és az ügyek elintézéséljen tetemes haladékot jelentene ez az újítás és reméljük, hogy az illetékesek, fontolóra véve a minden oldalról megnyilvánuló kívánságokat, el fognak állni ettől a tervtől. Az ügyvédség helyzetét nehezíti a 100 P-őn aluli ügyeknek a községi bíróság elé való kötelező utalása. Ha az ügyvéd egy cégtől több 100 P-őn aluli követelés behajtására kap megbízást, ez a fővárosban azt jelenti, hogy esetleg 10, sőt a kerületek számának szaporításával 14 kerületi városbíró elé kell majd a tárgyalások ellátása végett szaladgálnia, illetve folyton helyéttesíttetnie kell majd magát, hogy a Kőbányára és Óbudára esetleg egyidőben kitűzött tárgyalások ellátása biztosítva legyen. Ez pedig az ilyen ügyekben amúgy is csekély költségeknek a további megosztását jelenti, nem is szólva arról, hogy a községi bíróság költséget nem állapít meg. Amilyen célszerű újítás volt a különböző kerületi járásbíróságok helyett a budapesti központi járásbíróság felállítása, annyira helytelen és visszafejlődésnek minősíthető az új intézkedés. Ami áll a fővárosban az egyes kerületi bírákra, az állhat még inkább a vidéki praxisban a különböző községekben szélszórt községi bíróságokra. Nem tudjuk mi a célja annak az intézkedésnek, hogy a házassági perekben adandó ügyvédi meghatalmazáson az aláírásnak közjegyzőileg vagy bíróilag hitelesítve kell lennie. Egyrészt bizalmatlanságnak látszik az ügyvédi karral szemben, másrészt nehézkessé, illetve költségesebbé is teszi az eljárás megindítását. Ugy a leieknek mint a közerkölcsnek érdekét szolgálja a házassági perekben a nyilvánosságot kizáró 50. §. Összefoglalóul elmondhatjuk, hogy az említett kifogásolt intézkedéseken kívül, a tervezet sok hasznos és célszerű újítást tartalmaz, úgy, hogy remélhetjük, miszerint a jogos kívánságok honorálásával az óhajtott célt, a törvénykezés egyszerűsítését elő fogja mozdítani. SZEMLE. Juhász Andornak a kir. Kúria elnökének f. évi április 29-én a Magyar Jogászegylet perjogi szakosztálya és a Budapesti Ügyvédi Kör együttes ülésében a törvénykezés egyszerűsítéséről szóló törvényjavaslat tárgyában tartott előadása kétségtelenül az évad jogi életének legkiemelkedőbb eseménye volt. Az illusztris előadó úr szives volt előadását lapunk számára átengedni s azt egész terjedelmében jelen számunk vezető helyéi!