Magyar jogi szemle, 1930 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 6. szám - A járulékosság kérdése a zálogjogtanban

233 adná, a járulékosság elvére helyezkedik, ami már a törvény 1. §-ából kitűnik. Ezt az elvet aztán az egész törvény szövegén keresztül érvényre is juttatja az élv szigorúságával úgy, hogy reliefként válik ki ez az elv a 8. §-ban, melyben félreérthetetlenül még az is benne van a járulékosság elvének megkoronázásául, hogy ha a követelést a jelzálogjog kifejezett kizárásával ruházzák át, ez a jelzálogjogról való lemondással egyértelmű. De számtalan esetben alkalmazza a jarulékosság következményeit így 9., 14.. lő., 16., 22., 41. stb. szakaszaiban. A Jt. 81. §-a bevezeti jogrendszerünkbe a telekadósság jogintézményét. Ezt az institúciót, ahogy mondani szokták, kapásból elnevezték ónálló jelzálogjognak, szóval öncélú joggá minősítették, észreVehetőleg külföldi hatás alatt. Legérdekesebb, hogy ebben a miniszteri indokolás jár elól, holott a Jt. — miként rámutattunk — a járulékossá!- szigorú elvén épült lel. Amint ebből az indokolásból kitűnik, e minősítés oka az. hogy a törvényszöveg szerint a telekadósság ..személyes követelés" nélkül terheli az ingatlant. Ez alatt azt érti. hogy a jogosult csak a jelzálogból kereshet kielégítést és nem kereshet kielégítést a tulajdonos egyéb vagyonából. Ez az indokolás kifejti azt, amit a törvény „személyes követelés" kifejezésével nem tudott kifejezni, hogy t. i. a telekadósságnak nincs személyes adósa, hogy tehát tiszta dologi adósság. Ez a lényege és a differenciáló tulajdonsága a közönséges jelzálogjogtól. A „személyes követelés- kifejezés a törvény szövegébe tévesen kerülhetett csak be — miként Káinoki Bedő i. m. 272. oldalán nagyon helyesen megjegyzi — mert hiszen a telekadósságnál személyes követelés — személyi illető követelés — igenis van, de nincs személyes kötelezettség, nincs személyes adós. A törvényszerkesztő jól érezte a járulékosság szabályát, hogy az a követeléshez mint íőjoghoz fűződik. Amikor tehát a törvény szövegében kizárta a telekadósság fogalmi meghatározásából a ..személves követelés"-t, úgy érezte, hogy ezzel a főjogtól függetlenítette a zálogjogot. Azonban ez csak a kifejezésben történt meg. mert hiszen követelés, még hozzá személyes követelés van, a telekadósság struktúrájából csak a személyes kötelezettség, a személves adós hiányzik és ez minősít. Hogy ez így van, arra legélesebben rávilágít a .It. 8H. §-a, amely szerint telekadósságot másnemű jelzálogjoggá és másnemű jelzálogjogot telekadóssággá bármikor át lehet változtatni, amihez nem kell egyéb, az indokolás szerint, minthogy az ingatlan tulajdonos személves kötelezettségei is vállal, vagy pedig az ..adósf a személves kötelezettségből kiengedi a hitelező. Tehál a személyes kötelezettség hiánya az, ami a telekadósságot a másnemű jelzálogjogtól megkülönbözteti. így fogják ezt lel szakíróink és e törvény kommentátoréi is. A személyes adósságot és * Káinoki Bedő: i. m. 272. old., Nizsalovszky: „A jelzálogjog jogszabályainak magyarázata" című munkája 292. old. Szladits: i. m. 269., 369. oldal.