Magyar jogi szemle, 1930 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 5. szám - Finkey Ferenc székfoglalója az Akadémián

197 sági telepeken való foglalkoztatása. Ez a reform nagy jelentőségű, ha meggondoljuk, hogy hazánkban, mint első sorban agrárállamban, az elitéltek jelentékeny része elitéltetése előtt mezőgazdasági vagy más, a szabad levegőn végzetl munkával foglalkozott. Ezidőszerinl 7100 kat. hold terület szolgál a mezőgazdasági rabmunka céljaira. Nagy haladás a rabmunka terén a rabbiztosítás meghonosítása és a munkajutalmak új szabályozása. Érdekes adat gyanánt említette lel az előadó, hogy a rabgazdaságok eszméjét hazánkban már az 1843-iki börtönügyi törvényjavaslat tárgyalása során felvetették, amikor is indítvány tétetett, „dolgozó gyarmatok felállítása iránt egyes, államilag kijelölendő pusztákon". Csaknem egy századnak kellett lefolynia, míg ez az egészséges, gyakorlatias, emellett gazdaságilag is üdvös és pénzügyi szempontból is előnyös eszme, melyet 1871-ben Tauffer Emil is. a legkiválóbb börtönügyi szakemberünk, mint mezőgazdasági raboknak legcélszerűbb foglalkoztatását ajánlotta a minisztérium figyelmébe, végre kellő méltatásra talált. Nagy elismeréssel szólt még az előadó a fiatalkorú elitéltek részere az utolsó évtizedekben szervezett javító nevelő intézetekről, a liatalok külön fogházairól és legújabban, az 192N. évi X. t.-c. által létesített szigorított dologházakról, mint a börtönügy legújabb fejleményeiről, melyek betetőzték a Btk. büntetési és jogvédelmi rendszerét. Ezek a legújabb jogalkotások kézzelfoghatóan hozzájárultak a bűnelkövetés általános csökkentéséhez s az elitéltek erkölcsi megjavításához. A börtönügy mai uralkodó vezéreszméjének, a rabnevelésnek minél biztosabb és eredményesebb megvalósítása érdekében s a büntetés végrehajtása történetében egymással versenyzi") két elv, a szigor és az emberiesség helyes.összeegyeztetése végett sürgeti az előadó a börtönügy kodifikálását, vagyis az*184H-iki börtönügyi törvényjavaslat mintájára — mely ma már egészen elavult — a szintén sok tekintetben elavult és célszerűtlen rendeletek helyett a mai emberies börtönügyi szabályoknak egységes törvénykönyvbe foglalását, ami alkalmul szolgálhatna a Btk. szabadságvesztési rendszere néhány eredeti fogyatkozásának is az orvoslására. A székfoglaló értekezés felolvasása után. melyet az Akadémia II. osztályának tagjain kívül szépszámú előkelt") jogászközönség is meghallgatott, Csőn ki Dezső államtitkár, az Országos Levéltár főigazgatója, mint a II. osztály elnöke üdvözölte az előadót, tartalmas beszédében kiterjeszkedve a büntetőjogi reformtörekvéseknek az általános kultúrtörekvésekkel való szoros kapcsolatára. Angyal Pál a M. Tud. Akadémiának 1930. ápr. 7-én tartóit ülésén bemutatta 'i."> kötetre tervezeti nagyszabású Büntetőjogi Kézikönyvének az Okitathamisitás címen legutóbb megjelent kötetéből azt a részt, melyben az okirat fogalmái világosítja meg. A magyar büntetőjogi irodalom eleddig alig foglalkozón e problémával, melynek rendkívül sok vilás kérdését meggyőző erővel oldotta meg előadó. Finom elemzéseinek eredményéi a következő meghatározásban foglalja össze: Okirat valamely yomlolalot bizonyos