Magyar jogi szemle, 1930 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 5. szám - Finkey Ferenc székfoglalója az Akadémián

195 vezető. E hézagpótló könyv megjelenésére a telekkönyvi tulajdon és a tényleges birtoklás között előállott eltérések megszüntetését célzó egyes intézkedésekröl szóló 1927:XXXIV. t.-c. adott különös aktualitást. Magában foglalja azonban az egész idevonatkozó bonyolult joganyagol és célja az, hogy vezérfonál legyen annak labirintusában. Ennek a célnak különösen az által, hogy nagy súlyt helyez a gyakorlati, praktikus, szakszerű útmutatásokra/ kitűnően meg is felel. Megrendelhető a szerzőnél (Székesfehérvár) 2 pengő előleges beküldése mellett. Jelentés az Országos Hitelvédő Egylet 1929. évi működéséről. Ez a 113. oldalin terjedő, gazdag tartalmú füzet méltó folytatásaként csatlakozik ;i/ OHE-nek az 1926—'28. évekről tavaly kiadott első jelentéséhez, melyei lapunk mult évi májusi számában ismertellünk kimerítően. Mint elődje, ez is rendkívül érdekes és tanulságos olvasmány, mert ez is figyelő körébe vonja a fizetésképtelenséggel kapcsolatos összes gazdasági jelenségeket. Annak dokumentálására, hogy mily kiterjedi anyagot ölel fel a jelentés, ideiktatjuk az egyes fejezetek címeit: a hitelvédelmi szempontból jelentőséggel biró adatok alakulása, a fizetésképtelenségek közgazdasági vonatkozásai, az OHE. tevékenysége az egyezségi ügyek lebonyolításánál, az egyezségek teljesítése, likvidáció és csőd, a fizetésképtelenségre vonatkozó jogszabályaik reformjának kérdése, köztartozások és hitelvédelem. Az OHE-nek ezek a sorozatos jelentései épen ezen általános szemlélet folytán egykor rendkívül értékes forrásmunkák lesznek a korunk nehéz gazdasági viszonyait kutatók számára. A Bevezetőből megtudjuk, hogy a jelentést dr. György Ernő. az OHE. ügyvezető igazgatója szerkesztette. ELŐADÁSOK. | Finkey Ferenc székfoglalója az Akadémián. Finkey Ferenc koronaügyészhelyettes, tiszteletbeli egyetemi tanár, f. é. március hó 10-én tartotta rendes tagsági székfoglalóját a Magyar Tudományos Akadémián. A székfoglaló értekezés címe: „A börtönügy haladása az utolsó száz év alatt." Bevezetésül a büntetésvégreha jtási jog két vezéreszméjének, a szigor és az emberiesség egyaránt fontos eszméinek egymással való harcát és viszonyát vázolta. Míg a szigor, sőt annak túlhajtása, a kegyetlenség évezredeken át uralkodik, az emberiesség csak a XVIII. század végén jut először uralomra. Az u. n. felvilágosodás irodalma tűzi ki céltudatos programúiul a büntetőjogi barbarizmus megtörését. Ennek eredménye a tortura és a boszorkányperek eltörlése és a halálbüntetés visszaszorítása. Legnagyobb gyakorlati eredménye pedig ennek az első emberies eszmemozgalom na k a modern börtön eszméjének a megteremtése, t. i. a szabadságvesztésre elitélteknek munkára nevelése és a helyes, törvényszerű életmódra szoktatása célzatával épített letartóztatási intézetek felállítása. Az angol John Howard irodalmi és gyakorlati buz-