Magyar jogi szemle, 1930 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 5. szám - Dr. Tóth Lajos egyetemi tanár: magyar magánjog, dologi jog

192 menyek összeállítói, különösen pedig Justinianus császár compilatopai hivatalos felhatalmazási is kaplak ilyen változtatásokra s e felhatalmazással bőségesen éllek is. Az interpolatiok kimutatása nyelvészeti, logikai és jogi érvekkel történik S ezek igazolása egy részi a klasszikus római jog rekonstrukcióját, másreszt a későbbi postklasszikus fejlődés menetét világítja meg. Sok jogtörténeti érvvel és adatta] támogatja szerző azl a feltevést, hogy Justinianus compiJatorai már előzőleg interpolál! szövegeket használlak. A nyomtatás feltalálása előtt mindig azt a kéziratot tartották értékesebbnek, amelyik szakszerűen átjavított s nem a régit vagy változatlant. Ez nemcsak a középkorra vonatkozással, hanem a Justinianus előtti századokra is áll. A régi jogi írók munkáinak másolásánál a szöveg átdolgozása a kórszükségletnek megfelelően, tehát az időközi jogváltozások figyelembe vételével főkénl az akkori jogi iskolákban történt. Ezek közül különösen Berytos ért el nagy sikerekel és emelkedett világhírre. Az. interpolatios kutatás tanulságai közé tartozik az. hogy a klasszikus esetjogból, a precedens judikaturából az általánosítások Levonása, csoportosítások, sőt egyes fogalomképzések la szolgalom fogalma, a képviselet szabályai, a culpafelelősség fokozatai, az obligatio fogalom meghatározása, a kötelemalapító lényállások csoportosítása stb.) a postklasszikus jogi iskolák műve vagy .Justinianus compilatoraitól származnak, akikel részben éppen a berytos-i és a konstantinápolyi jogi iskolák tanárai közül hivolt meg a császár. A postklasszikus jogi munka jórészt skolasztikus jellegű, de ez nemcsak nem leszi értéktelenné, hanem a római jog évezredes érvényesülésének egyik tényezője. A klasszikus kor jogképző erőit azonban csak az interpolatios kutatás fedi fel tisztán s ezzel új vérkeringést hoz a római jogtudornál!yha. Érthető léhát, hogy a római jog művelésében az utóbbi évtizedekben nagy lendületei veti az interpolatios kutatás és a tudós szerző ériékes szolgálatot lett a már hosszabb idő óta meglehetősen stagnáló római jogi irodalmunknak, midőn a hazai inodalmunkban még kevéssé ismeri és értékelt interpolatio módszeréi, eszközeit, irodalmát, vajúdó vitáit és leszűri eredményeit feltárja becses dolgozatában, amely egyúttal a forráskritikai tanulmányokba való bevezetésül is szolgál. Dr. Fabinyi Tihamér. Nemzetközi vasúti árúfuvarozási jog. Második kiadás. Az 1928:111. törvénnyel becikkelyezett vasúti egyezmény alapján dr. Varannni István közreműködésével átdolgozta: dr. Baumgartcn Nándor. Vasuti fuvarozási jog. A vasúti üzletszabályzat és a Berni Nemzetközi Egyezmény teljes szövege a végrehajtási és a kiegészítő határozmányokkal, magyarázatokkal, birói döntvénytárral ellátva. Irta: (//•. Scháfer László a Magyar Tarlförök Országos Szövetségének titkára. Előszót írt: báró Szterényi József. Együtt kell említeni ezt a két, csaknem egyidőben megjelent kitűnő könyvet, mert ezekben az 1928. október 1-én új étappe-hoz ért vasuti jogot új alakjában — kivéve a nemzetközi személy- és podgyászfuvarozásra vonatkozó jogszabályokat — a maga egészében feldolgozva találjuk.