Magyar jogi szemle, 1930 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 5. szám - Dr. Tóth Lajos egyetemi tanár: magyar magánjog, dologi jog

189 tokszerzés nincs (.'50—.'52. L). A traditio possessionis tehát két Írtében egymástól független egyoldalú ügylet. Kz ;i felfogás érVényre jut pl. a zálogjogról hagyomány útján a zálogtulajdonos javára szóló lemondás esetéhen is (406. 1.). A jog érvényesítésének tanát szerző már a korábbi kötetekben építette ki. most tanainak alkalmazását látjuk a dologi birtokviszony és az egyes dologi jogviszonyok tekintetében. Az önhatalommal (önbíráskodással, önvégreha jtással), keresettel, ethikai és büntetőjogi úton való érvényesítés esetei részesülnek tüzetes elemzésben. Támadja azt az elterjedt felfogást, mintha a tulajdonban foglalt jogosultságokat nem lehetne kimerítően felsorolni és hat részjogosítványban foglalja össze a tulajdoni jogviszony tartalmát (77—88. 1.): Elismeri, hogy a tulajdoni jogviszony pozitív oldala nem részjogosítványok összessége, hanem jogosítványok egysége (Windscheid), de a korábban már kifejtett tanításához híven utal arra, hogy valójában nemcsak a tulajdoni, hanem minden más jogviszony is jogviszony complexum. A tulajdoni jogviszony tárgya tekintetéhen szellemes elemzés után arra az eredményre jut, hogy a tulajdon tárgya nincs a végsőkig konkretizálva, hanem a közvetlen tárgy csak egy keret, a keret tartalmának változása pedig a tulajdonra nem hat ki (85—86. l.i A szerzési módok tárgyalása során a halászati és a vadászati jogot Kblosváryval szemben a jus utendi-fruendi részelemének minősíti s e jogok tárgyaiul magukat a vadakat és a halakat tekinti. (Érdekes lenne itt a szerző álláspontját olvasni a Zsögöd tettenkapott orvhalásza tekintetében. Elég-e ha visszadobja a jogtalanul kifogott halat a vízbe, v#gy exhibitióra köteles?) (92—93. 1.). .4 találás tárgyalása során kimutatja, hogy maga a találás ténye a magánjogi javaslat világában sem tulajdonszerzési mód, mert a tulajdonszerzéshez a javaslat is további ténykörülményeket kíván. (96. 1.) .4 nem tulajdonostól való tulajdonszerzés tárgyalása során a római jog álláspontjának megvilágításával teszi plasztikussá a.mai jog szabályait (104—112. 1.). A tulajdonos a saját dolgainak specifikálásával vagy saját dolspecificatio és az egyesítés tárgyalásában. Kimutatja, hogy a tulajdonos a saját dolgainak specificalásával Vagy saját dolgainak egyesítésével is új causát nyer (tl6. és 119. 1.1. A származékos tulajdonszerzés körében különösen behatóan tárgyalja a consensuális és a traditionális rendszer közötti különbségeket, valamint a dologi szerződés jelentőségét (133—140. 1.). Szembe állítja a subjektiv és objektív causalis rendszert egyfelől, az abstract dologi szerződés rendszerét másfelől, megállapítva, hogy jogunk a subjektiv causalis rendszerhez áll közel; Tanulságos a traditróval kapcsolatban a rokon jelenségnek: a perceptiónak, az apprehensionak és az exhibitionak a tárgyalása. A traditio cím alatt jut ismertetéshez a legszükségesebb terjedelemre szorítva a telekkönyv intézménye. (141—148. 1.) S/.ászy-Schwartz álláspontját cáfolva a szerző az. uralkodó szobás/ nálatnak megfelelően a tulajdon „korlátairól" szól és nem annak határairól, különválasztja azonban a tulajdon korlátait a tulajdonost