Magyar jogi szemle, 1930 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 3. szám - A terjesztő felelőssége

87 .« §. csak az ,,1848:XVIII. t.-c. 13. és 33. §-a alapján felelősségre vonandó személyekre nézve" lesz. (s egészen más irányban) elvi jelentőségű kijelentést. A terjeszti") pedig köztudomásúan it m az idézeti §-ok alapján felelősségre vonandó személy. A terjesztő az 1848-as sajtótörvényben éppen úgy nem tartozott bele a fokozatba, vagyis a formálisan felelősségre vonbató személyek közé, amint nem tartozik bele ma. De ha már ez! a §-1 is be akarjuk vonni a terjesztő köztörvényi felelőssége kérdésének a vizsgálatába, akkor — ha tudjuk, hogy mi van ebben a §-ban — nem mondhatunk logikusan mást, mint azt. hogy ez a §. erről a kérdésről nem rendelkezik. A §. szövegének és a törvényhozás részéről éltben a §-ban kifejezésre jutó akaratnak, ebhez a kérdéshez semmi köze nincs. De e §. tárgyalása közben is — miként többször is — történt oly kijelentés, amely egyenesen a terjesztő köztörvényi felelősségére utal. Ilyen kijelentés az igazságügyminiszternek következő kijelentése: Pauler Tivadar igazságügyminiszter: „Én ugyan az összeegyeztetést a bíróságok részéről is lehetségesnek -fartőm, meri a fokozatos felelősséget a törvény csak bizonyos személyekre nézve határozza meg. de tehetnek a büntethető cselekmény más alanyai is, kikre az általános elvek alkalmazandók." il878/81. évi Orszgy. Naplója. XIII. 55. 1.) És szörnyű tévedés azt hinni, hogy ez a 7. a „büntetőtörvénykönyvnek a felelősséget tárgyazó mindazon intézkedései"' kifejezés használatában nem a Btk.-nek általános rendelkezéseire, hanem a különös rész egyes cselekményeiben előforduló terjesztési ténválladéki elemekre utal. Senki sem kételkedhetik az ily értelmezés tarthatatlanságában, ha a fentebb előadott tényeket ismeri, de még akkor sem. ha elolvassa csupán a bizottság jelentését s a szöveget, amelyekben éppen azért, hogy ez szembeötlő legyen, egyes szavakat aláhúztam. A kritika tárgyává tett határozat pedig ezt a szörnyű tévedést elköveti. Ki kell azonban jelentenem azt a meggyőződésemet is, hogy ezt a szörnyű tévedési — sőt az előbbit sem •— nem szabad egyedül a fenti határozat rovására elkönyvelni. Részesek ebben sokan. Mindazok, akik a sajtójog alapos tanulmányozását nélkülöző nyilatkozataikkal évtizedeken keresztül hozzájárultak annak a ködnek a terjesztéséhez, amely nálunk a tisztánlátást még a sajtójog elemi kérdéseiben is akadályozza. A határozat kifejezetten utal a Btk. 171. §-ára és azt mondja: ..kétségtelen, hogy a Btk. 171. §-ában említett terjesztés kitétele alatt nem érthető más. mint a nyomtatvány közzétételéi megvalósító egyik mozzanat, amelynek azonban nem sajtójogi, hanem csak sajtórendészeti szempontból van jelentősége". Hogy lehet a terjesztő felelőssége szempontjából ilyet mondani! Mikor a törvény ebben a 171. §-bán éppen a terjesztő