Magyar jogi szemle, 1930 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 2. szám - Az elmefogyatékosokról vagyis charakteranomáliákról

79 a két első Hamburgban, az utóbbi Kölnben — ülésezett és külön ünnepély volt Lipcsében, a Reichsgericht székhelyén. Az ünnepléseknek egy másik része abból állott, hogy egy egész sorozata tudományos ünnepi munkáknak jelent meg ebből az alkalomból. Mindezekre még visszatérni érdemes lesz. Ez alkalommal csak egyik ilyen irodalmi munkáról akarok említést tenni. Ennek a címe: ,,Die höchsten Gerichte der Welt"; összeállította Dr. Magnus, a Jurist. Wochenschrift című kitűnő jogi szaklapnak egyik szerkesztője. Ezt a munkát a német „Anwaltverein" a Reichsgerichtnek ajánlja. Ez a gyűjtő munka bennünket már azért is érdekel, mivel az a mi legfelsőbb bíróságunkról, a m. kir. Kúriáról, dr. Mendelényi László, k. kúriai biró által írt igen figyelemre méltó értekezést is közli. Ebben a vaskos kötetben (634 oldal), amelyben 27 európai, 3 afrikai, 13 amerikai, 6 ázsiai és két ausztráliai állam felsőbíróságai vannak ismertetve, a dr. Mendelényi értekezése igen méltó helyet foglal el. Szerző az első fejezetben ismerteti a k. Kúria történetét Szt. István királytól kezdve, aki a birói hatalmat saját székhelyén („udvarán", „Kúriáján") gyakorolta, ahonnét származtatja a legfelsőbb bíróságnak a mai nap is érvényben levő elnevezését. A jogtörténet fonalán fejtegeti szerző több mint kilenc évszázadon át folyt fejlődését a Kúriának a mai kialakulásáig. E fejezet végén felsorolja szerző a mohácsi vészen inneni időben volt országbírákat, illetve Kúriai elnököket névszerint; összesen harminchetet. Az egyesekre eső működési idő tartama nagyon eltérő; a legrövidebb idő tartama 1 év, a leghosszabb 19 év volt. A második fejezet tárgyalja a Kúria alkotmányjogi állását. Annak vázolása után, hogy az idők folyama alatt a Kúria megszűnt a királynak legszemélyesebb bírósága lenni, kiemeli szerző, hogy a Kúriának mai közjogi állása teljesen megfelel azoknak a követelményeknek, amelyek legfelsőbb bírósággal szemben alkotmányjogilag támaszthatók. A Kúria ma már mint teljesen független bíróság jár el; az államfő sem a törvénykezés rendjét, sem az Ítéleteket meg nem változtathatja, a birói hatalmat személyesen nem gyakorolhatja. Az államfő nevezi ugyan ki a kúriai bírákat (mint egyáltalában az összes bírákat) azonban ezt a kinevezési jogát a Kúria elnöki tanácsának javaslata alapján gyakorolja, úgy hogy a Kúria magát mintegy autonóm uton egészíti ki. A kúriai bíráknak a 70. életévben megállapított korhatárára való rámutatás után, felemlíti szerző, hogy a közigazgatási bírósági és a hatásköri bírósági teendők e célra megszervezett külön bíróságra vannak bízva,